Tárogató, 1949-1950 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1949-10-01 / 4. szám
TÁROGATÓ 5 Ezek után, amikor az uj és minden eddiginél kegyetlenebb rabszolgaságba taszított három és félmillió sorstársam oly türelmetlenül várja az ország igazi felszabadítását, meg kell mondani világosan és félreérthetetlenül, hogy mit akar a kisparasztság a jövő Magyarországában? Először: felszámolni a jelent. Másodszor: megakadályozni, hogy visszatérjen a múlt. Harmadszor: olyan politikai rend kialakulását, mely biztosítja teljes politikai szabadságát és biztosítja azt, hogy a számarányának megfelelően elfoglalhassa helyét minden olyan helyen, ahol róla van szó és róla döntenek. Negyedszer: olyan társadalmi rendet, amely biztosítja számára a társadalmi kiegyenlítődést mindenféle tekintetben. ötödször: olyan gazdasági • rendet, mely megteremti az életképes kisbirtokrendszeren felépülő magyar mezőgazdaságot. VALLÁSSZABADSÁG BULGÁRIÁBAN. A kommunisták azt mondják, hogy a népi köztársaságokban (értsd: a csatlós államokban) vallásszabadság van s azt törvénnyel is biztosítják. Hogy mit értenek ők a vallásszabadság alatt, azt a törvényeik megmutatják. íme néhány paragrafus a bulgáriai törvénykönyvből: 3. Minden vallásfelekezet tartozik Kormányzó Testülettel bírni, amely az államnak felelős. Minden pap vagy pásztor és az egyházak és egyházi szervezetek egyéb tisztviselői hüségesküt taroznak tenni vagy a lojalitásukat ünnepélyesen kijelenteni a Népi Köztársaság iránt. 22. Semmiféle vallásfelekezet vagy vallási szervezet se tarthat fenn kórházakat, jótékonysági központokat, kindergarteneket s hasonló intézményeket. Ha ilyenekkel bírnak, azok az állam tulajdonaivá válnak, mikor ez a törvény életbe lép. 24. Semmiféle vallási testület se levelezhet olyan egyházi szervezetekkel, hivatalos személyekkel vagy más intézményekkel, amelyek Bulgárián kívül vannak, hocsak arra a külügyminisztérium fel nem hatalmazza. 25. Semmiféle olyan vallásfelekezet vagy egyházi szervezet, amelynek a központja Bulgárián kívül van, nem tarthat missziókat, templomokat stb. Bulgáriában. Azok, amelyek most fennállanak, az állam tulajdonaivá válnak egy hónapon belül. Kompenzációt fizetnek értük. 32. Az összes egyházi rendelkezések, törvények és szabályok a miniszter jóváhagyásától függnek, akinek joga van azt követelni, hogy azokat javítsák meg vagy vonják vissza. 33. Egy hónapon belül minden Bulgáriában levő vallásfelekezetnek vagy egyháznak be kell jelenteni a miniszternél a papjaik, pásztoraik és hivatalnokaik neveit. Csak azok maradhatnak meg a hivatalukban, akiket a miniszter jóvá hagyott. (Ehhez igazán nem kell kommentár. — Az idézetek mind szószerintiek.) LONDONI MAGYAR SZEMLE. Az angliai magyar emigráció segítő és tanácsadó bizottságának közlönye. Szerkesztő és kiadó: Kruchina Victor. Ez év májusában jelent meg először s azóta havonként. Minden száma érdekes és tartalmas. A munkatársai közt jelentős neveket találunk s ott van Bartha Albert v. honvédelmi miniszter, Dr. Baranyai Lipót a Magyar Nemzeti Bank v. elnöke (az orosz életformáról irt értekezése alapos és vigasztaló), Dr. Sárga János repülő alezredes (a csodafegyverekről irt tanulságos beszámolót), Peyer Károly, (akinek a British Council felszámolása cikkét szerettük volna itt is leközölni, ha helyünk lett volna), Menczer Béla, a kiváló magyar publicista és mások. Számonként egy shillingbe kerül. A címük: 5 Chester Gate, London NW1, England.—Ebben a folyóiratban láttuk a következő hirdetést, amely nagyon érdekelheti a Kanadába újabban bevándorolt magyarságot. Dr. Szencsi Miklós: Tanuljunk könnyen gyorsan angolul c. könyvéről van szó, amelynek az ára 2.50 US dollár. Erre a címre tessék Írni és pénzt küldeni: Mihályfy László, 364 rue St. Laurent, Liege, Belgium.
