Tárogató, 1949-1950 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1949-10-01 / 4. szám
4 TÁROGATÓ Most pedig nézzük meg, hogy hogyan is alakult a földhözjuttatott kisparasztság helyzete az 1945-ös földreform végrehajtása után? Amikor 1945-ben egycsapásra lebontották a feudalista nagybirtokrendszert, teljesedésbe ment a munkavállaló kisparasztság vágya és jogos törekvése: a földreform révén eljutni a függetlenebb, szabadabb és emberibb életet biztositó kisbirtokos állapotba. A földhözjuttatott kisparasztság soraiban hatalmas volt az öröm, hogy végrevalahára övé a föld, ami neki a felemelkedést jelenti. A kisparasztság tudta, hogy ezt a demokratikus átalakulásnak köszönheti, tudta, hogy enélkül soha, de soha nem történt volna meg a nagybirtokrendszer teljesmérvü lebontása. A demokratikus átalakulásnak köszönhette az általános, egyenlő és titkos választójogot is, melynek révén 1945-ben szabadon és terrormentesen választhatott. A kisparasztság óriási többsége a Kisgazdapártra, kisebb hányada a Parasztpártra, vagyis a két agrárpártra adta le szavazatát. Ezektől várta azt, hogy olyan irányt folytatnak, amely biztosítja számára az életképes kisgazdaságok megteremtését, ezen keresztül a biztos felemelkedést s e pártokon keresztül kívánta elérni azt is, hogy képviselete minden olyan helyre eljusson, ahol róla van szó, ahol róla döntenek s ahol mindezideig nélküle döntöttek. Szabadon dolgozhattunk, tervezhettünk és alkothattunk végre a magunkéban és bíztunk álmaink megvalósulásában: a szabad, független, gazdag és megelégedett, osztályában és kultúrájában felemelkedett paraszti életben a szabad magyar hazában! De Magyarországon nemcsak ezek az agrárpártok és a Magyar Parasztszövetség elnevezésű érdekképviseleti szerv volt, hanem a Kommunista Párt és az általa alapított Fékosz és Ufosz is, valamint egy további hatalmas erőtényező: a megszálló szovjet-haderő, amelynek súlya ránehezedett az ébredező magyar életre. A szovjet-haderő segítségével a kommunisták mind jobban és jobban kezükbe kaparintották a községi, járási, megyei, majd az országos vezetést is. Az emberek tízezrei kerültek börtönökbe és internálótáborokba, sok politikusnak el kellett menekülnie, mert védték és szolgálták a tiszta demokráciát, függetlenséget és szabadságot. Egymásután semmisültek meg a nép érdekeit szolgáló pártok és szervezetek, ugyanakkor a legnagyobb megfélemlítéssel és terrorral szervezték az ő táborukat. Azt a kisparasztot, aki nem volt tagja a Fékosznak és Ufosznak, nem közvetítették munkára és a föld megvonásával is megfenyegették. Nem egy esetben meg is vonták! Ha fellebezett, hová került az ügy? Hozzájuk! Eredmény: a földet elvették. Ma máh teljes győzelmet aratott Magyarországon a mindent kollektivizáló kommunizmus. Harcolnak a kapitalizmus ellen és közben kialakítják minden idők legnagyobb kapitalizmusát: az államkapitalizmust. Harcoltak a munkásnyuzó munkaadók ellen és közben kialakítottak egy olyan gazdasági rendet, amelyben nincs ugyan a múltbeli ég és föld közötti különbség, mert ma egyformán agyonhajszolt koldusszegény proletár mindenki! Harcoltak az “úri” arisztokrácia megdöntéséért s közben kialakították először a “proletár-arisztokráciát”, majd később a “párt-arisztokráciát”. A demokrácia földet adott a kisparasztságnak s most a moszkovita vezetők belekényszeritik a kisparasztságot a kolhozt jelentő “termelő szövetkezetekbe”, ahol megszűnik az 1945-ben szerzett függetlensége, szabadsága és önrendelkezési joga s igy a rabszolgánál is rabszolgábbá süllyedve kell élnie az ország felszabadulásáig.. Itt, a szabadföldön, a kisparasztság nevében megállapítom azt, hogy a mi sorsunk, a mi életünk — eltekintve az 1945-ös esztendőtől — ma sokkal rosszabb Magyarországon, mint bármikor a történelem során! Sorstársaim nevében megállapítom, hogy igy vertek pofon bennünket s igy rakták ránk a lerázott fa-járom helyett a sokkal nehezebb jármot: a vas-jármot! De megállapítom azt is, hogy nekünk kisparasztoknak — de másoknak is — igazán mindegy, hogy nyakon vernek-e vagy pofon, hogy fa-járom van-e a nyakunkon, vagy vas-járom, s ha az egyik nehezebb is, mint a másik, egyformán fáj ez nekünk. *
