Tárogató, 1945-1946 (8. évfolyam, 1-7. szám)
1945-12-01 / 6. szám
4 TÁROGATÓ kell megszüntetni. Ilyenforma kiindulással kezdődik egy chicagói professzornak, William F. Ogburn-nek az elmélkedése az atombomba következményeiről. Ogburn szerint Washingtont egész apró részletekre kellene osztani s ebből x\meyika lakosságának csak haszna volna. Hetvenöt millió amerikai lakik ma városokon kívül. Ha a ngayvárosokat szétdarabolnák, ezeknek a városon kívülieknek jutna a színházakból, szimfonikus zenekarokból és egyéb olyan szórakozásokból, amelyekből eddig csak a metropolisok lakói részesültek. De persze nem ez az elsőleges kérdés, hanem inkább az, hogy lehet-e az ipart és munkás utánpótlást úgy decentralizálni, hogy az ipar hatékonysága nem szenved. És ha nem lehet, hát nem marad más hátra, mint elhatározni magunkat, hogy mit akarunk inkább: ipari hatékonyságot vagy biztonságot. Ogburn tisztában van a nagy ipari centrumok felbomlásának a gazdasági következményeivel. Készáz olyan város van az Egyesült Államokban, amelyeknek több mint ötvenezer lakosuk van s összesen 50 millió. A feladat az, hogy a kétszáz városból ezret csináljunk. Az épületek értéke kb. 150 ezer millió; ehhez kell adni a telek értéket. A költség tehát kb. 250 ezer millió dollár volna. Ez még mindig kevesebb, mint amennyibe a jelen háború került s valószínűleg csak töredéke annak, amibe egy harmadik világháború kerülne. De egész biztosan nyernénk biztonságban, napsugárban, egészségben és terünk volna repülőgépek számára, ha a nagyvárosokat feldarabolnák. Az uj városokat gondosan kellene tervezni. A régi kerék formájú városokat ut mentén felépített városokkal kell pótolni. Az útra kihúzott hosszú kötelet nehezebb eltalálni, mint a kereket. Ha a repülőgépeket atomerővel lehet hajtani olyan magasságokban, ahol a légellenállás elenyésző, a kétezer mérföldes sebességet óránként el lehet érni s akkor a földgömbön egy hely se volna messzebb hat óránál. Valaki elhagyhatná a színházt Londonban vasárnap reggel 1 órakor s még szombat este (az előző szombaton!) megérkezne New Yorkba. Az atomenergia előállítási költsége jelenleg igen nagy s igy ez az energia nem versenyezhet a szénből és olajból nyerttel. De majd leesik az ára s akkor az áruk értéke is leszáll és az életstandard emelkedik. Mindezt sokkal jobban lehetne megvalósítani, ha az atomvizsgálatok titkait közkincsekké tennénk. * * * Az atombomba problémáinak a megbeszélésére Attlee angol miniszterelnök átjött az Egyesült Államokba, hogy Truman Elnökkel közös határozatot hozzanak. Ez a határozat megjelent s a következő jelentős részletet tartalmazza: “Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy az atomenergia gyakorlati alkalmazására vonatkozó részletes információ, mielőtt lehetséges hatékony, kölcsönös és kényszerítő erővel biró s minden nemzet által elfogadható biztosítékokat kitalálni, hozzájárulna az atombomba problémájának a konstruktiv megoldásához. Ellenkezőleg: azt hisszük, hogy ellenkező eredménnyel járna. Hajlandók vagyunk azonban megosztani kölcsönösségi alapon a többi Egyesült Nemzetekkel az atomenergia gyakorlati ipari alkalmazására vonatkozó részletes információt abban a pillanatban, amint hatékony és kényszerítő erővel biró biztosítékaink vannak arra nézve, hogy destruktiv célokra nem használható fel.” Ez annyit jelent, hogy az atombomba titkát nem adják ki s ennek politikai és tudományos következményei lesznek, olyanok, amelyeknek a kívánatossága nagyon problematikus. (A TÁROGATÓ szerkesztője tisztában van azzal, hogy se az angol, se az amerikai kormányt nem kritizálhatja az atombombára vonatkozó álláspontjukban és nem azért, mert ehhez politikailag nem volna joga (végül is demokráciában élünk!), hanem azért, mert a vitatkozási anyag nemcsak hogy nem áll egész terjedelmében a rendelkezésére, de mégcsak fontosabb részleteiben se. Mi mindig azt tartottuk, hogy a tudást közkinccsé kell tenni és pedig az emberiség közkincsévé. Hogy mások, vezető politikusok, ezt az elvet kétségbe vonják, arra nézve nagyon komoly okuknak kell lenni, de ha tényleg van ilyen okuk, azt velünk nem közük.) Érdekes, hogy az atomenergia titokban tartása ellen az ipari érdekeltségek nem tiltakoztak. Valószinü, mondja a'New York Times cikkírója, hogy egy fontnál is kisebb súlyú 235-os urániummal vagy plutóniummal, a bomba tényleges elemeivel, világítani lehetne New Yorkot vagy Chicagót. De nem lehet addig, amig a bomba katonai titok. A katonaság érdeke és a tudomány érdeke ellenkeznek. A katonaság érdeke és az ipar érdeke ellenkeznek. Ez a titokzatosság meg fogja bénítani magát a tudományos kutatást. Titokban lesz minden atomkutatás Európában és Amerikában egyaránt. Hol lesz az olyannyira fontos
