Tárogató, 1945-1946 (8. évfolyam, 1-7. szám)

1945-11-01 / 5. szám

T Á R O G A TÓ

9

vei is. 1935-ben a nácik kibocsátották a fekete listájukat, azaz azoknak a könyveknek a jegyzékét, amelyek náci-ellenesek voltak. Ez alkalmat adott nekik arra, hogy megdézsmálják a könyvtárakat és könyvkereskedéseket. Amint egy országot meghódítottak, megkezdték abban a könyvek égetését vagy ellopását. 1940- ben a louvani könyvtárt újból leégették, mert bántotta a hiúságukat az, hogy az első égetésük után pótolt könyvekben egy betétlap jelezte a barbárságukat. Lengyelországban vandál dünhvel pusztították a könyveket, rabolták ki a könyvtárakat. A lengyelországi könyvtárak 60-70 percentjét a németek vagy megsemmisítették vagy ellopták. A varsói világhirü zsidókönyvtárt Bécsbe vitték. A zenei kéziratokat is elvitték s pl. Chopin kéziratait Rosenberg, a náci kulturdikátor, egy barátjának ajándékozta. Egész könyvtárakat papírgyáraknak adtak át, de előbb az összes könyveket úgy széttépték, hogy ne lehessen egyikőjüket se megmenteni. A lengyel kultúra franciaországi emlékeit is kiirtották, olyannyira, hogy nyoma se maradt. Lublinból magából négyszázezer kötetet vittek el.

Csehszlovákiában 411 könyvtárt pusztítottak el a nácik azzal a kijelentéssel, hogy a cseheknek nincs szükségük könyvekre.

Luxembourgban kirabolták a nagyhercegség pompás könyvtárát.

Hollandiában zár alá helyezték azokat a könyveket, amelyek sértik a “holland-német barátságot.”

Belgrádban az egyetemi könyvtár őrei kifogtak a nácikon, mert a könyvtár legértékesebb könyveit elrejteték s a céduláikat elmozdították a katalógusból. De a többi jugoszláv könyvtárakat elpsztitották.

A nácik egyik leggyalázatosabb tette az volt, hogy a tolsztoj emlekeket és kéziratokat tüzelőanyagnak használták fel.

Mindezek a jellegzetességek csak a nyilvános könyvgyűjteményekre vonatkoznak. Teljesen kifejezhetetlen, hogy menyit loptak a nácik magánosoktól.

Angliában a náci bombázás elpusztitotta a hires canterbury kathedrális könyvtárát és a British Museum százötvenezer kötetét.

A könyvek pusztulása az emberiség kulturális kára. Olyan csapás ez, amelyet minden erővel meg kell próbálni rendbehozni. Angliában máris vannak bizottságok, amelyek megpróbálják a könyvben szegény Európát könyvekkel ellátni. Főleg az egyetemeknek kell valamit adni, mert a tanulmányok szenvedik meg a könyvhiányt. Felállítottak egy Nemzetközi Könyvközpontot, amelybe máris négyszázezer könyv futott be a kontinensen való szétosztásra. Ez a Bizottság gyűjtést rendezett s igen sok könyv futott be, de vesz is könyveket, amelyeknek egy jórészét már át is küldte a kontinensre. (BBC)

BÉLYEGEK.

Megjelent a Scott bélyegkatalógus 1946-os két kötete, amelyeket kritizálni lehet, de annyi bizonyos, hogy aki ideát bélyeget el akar adni vagy venni akar. annak a Scott katalógust kell tekintetbe venni, mert ez az amerikai standard katalógus. M ár a rövid átpillantása is ennek a két kötetnek meggyőzhet bennünket arról, hogy az európai bélyegek jobb befektetéseknek bizonyultak, mint az amerikaiak. Még Németország bélyegei is jó értékűek s jól felmentek a magyar bélyegek árai is. Jók a magyar bélyegivek, főleg a Liszt és a művészeti iv, jók az összes Horthy bélyegek, a Pázmány, Rákóczi, Budavár visszavétele, Felvidék visszacsatolása, Erdély visszacsatolása és az összes repülőbélyegek, hogy csak párat említsünk. A háború alatt kibocsátott bélyegek is nagyon kívánatosak.

OROSZORSZÁG újabban 3 bélyeget bocsátott ki Popov nevű fizikusa emlékére. Jó lesz ennek a Popovnak a nevét megjegyezni, mert végül is ő szerkesztette az első rádió készüléket, de mint afféle szerény ember nem reklámozta magát, mint a talián Marconi, akit a rosszul informált közvélemény a rádió feltalálójának tart. A tény az, hogy a rádióra való minden elméleti felfedezés benn van az angol Clerc Maxwell differentiális egyenleteiben s gyakorlatilag a tudomány szempontjából olyan korán elhunyt német Hertz mutatta ki az elektromos sugárzás létét. Hertz után már semmit se lehetett feltalálni a rádióra nézve tudományos szempontból. Azért Popov nem dicsekedett el azzal, hogy egy rádió-készüléket konstruált. De nem úgy Marconi, aki agyonreklámoztatta magát az újságokkal, bár semmi tudományos érdeme se volt. Örülünk annak, hogy a Szovjet újra felhívta a világ figyelmét Popovra. (Évekkel ezelőtt Popov már kapott két bélyeget.)

LUXEMBOURG szép Madonnás bélyegeiről már megemlékeztünk. Most hozzátesszük, hogy egy kis bélyegiv is jelent meg, amelyen az egyik Madonnás bélyeg van s ez a felírás: A világ bélyegyüjtőinek az adománya Luxembourg szegényeinek. Ez magában is elég indíték volna a megvételére, de mivel csak öt