Tárogató, 1944-1945 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1944-07-01 / 1-2. szám
8 T Á R O G A TÓ életet élni akaró ember folytatott az eszközei romlottságával. Ő tudott a bajáról s azt egy balesetének tudta be. Ez aztán rögeszméjévé vált s minden tettében, szavában hibát fedezett fel. Az erényeit ő maga bűnöknek, a leghelyesebb nyilatkozatait ferdeségeknek minősítette. Egy beképzelt hibatudat beképzelt üldözési tudattal párosult. Csuda, hogy ennyi ideig is bírta a kegyetlen sorsát elviselni. “Bizony a fény édes s kellemes dolog a szemnek a napot szemlélni”• Eccles. 11, 7. HOZZÁSZÓLÁS “Tárogató” áprüisi számában Grób Ferenct.ől levél jelent meg. melyben az Írója a “The Simcoe Reformer” vezércikkét ismerteti. És véleményét összegezve levelét azzal végzi, hogy “Nem kell sokat gondolkodni, hogy azt helyben hagyjuk, s akkor máris követjük”. Szerinte a cikk szívvel volt Írva, de az írójának a tollát is dicséri.” Misem könnyebb, mint valamit (sokszor elhamarkodva) helyben hagyni, amely nagyonis meggondolandó. Mert necsak a benszülöttek szemüvegén nézzük a dolgot, hanem más oldalól is. Az idegen nyelvet jól és helyesen használni, nagy előnyünkre van, de mindamelett kellően valamit átérezni, csak édes anyanyelvűnkön tudunk. Éppenezért, parancsszóra, rendeletre, de még kérésre sem tudjuk eldobni, mert a gyökér visszanyulik messze az őstalajba. “Rómában élj római módra” mondja a vezércikk. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy nincs a bevándorlók között egyén, aki ne igyekezne az itt talált életformákhoz alkalmazkodni. De elhagyni mindent, ami idegennek tüntetne bennünket dőreség lenne: egyenlő az öngyilkosság kísérletével. Kiölni magunkból anyanyelvűnkön tanult kultúrát, a bölcsődalt, a szavakat, melyekre édesanyánk tanított, -— szentségtörés lenne. Aztán ott van a kultúra utáni vágy, mely lelkűnkben él; de akik szakítanak a múlttal, azokban már a lélek félig halott. Ilyen félig eltemetett lelkű egyének, sajnos a mi magyarjaink között is sokan vannak, mert anyira igyekeznek a benszülöttek szekásait, jellemeit elsajátítani, hogy mint égett szárnyú pillangók hullanak alá, és temetkeznek a vagyonszerzésbe, mintegy kárpótlásául annak, amit lelkűkből már félig elvesz itek. Minek a sinlődést súlyosbítani a kényszer szakítással; érezzük és tudjuk, hogy “British subject” létünkre is csak “újonnan jöttek” vagyunk. Sőt megérzik ezt a már itt született gyermekeink is- Tehát a tökéletes beszéd sem mentesít a “megbélyegzéstől”. Százezrekre megy azon bevándorlók száma, akik alkalmazkodásukkal a gyermekeiket nemis tanították az anyanyelvre, hogy megvédjék őket a megkülömböztetéstől. — Az eredmény? Szánalomra méltó. Érett, 20-50 év közötti, egyének emlegetik, hogy a megkülömböztetést ők is érzik: Bár utóbbi időben /javult a helyzet, de addig korántsem kielégítő, mig érzékenyebb gyermekek nem ököllel vivják ki a jogot, hanem anyjuk keblén zokogják el, hogy iskolatársaik kiközösítik, mert szüleik csak bevándorlottak; s ugyanakkor teszik fel a kérdést: ÓH MAMA! Miért jöttetek ti ebbe az országba? Igen! MIÉRT? MIÉRT?.... Az emberiséget három csoportra oszthatjuk. 1. Intelligens, megértő. 2. Kevésbé intelligens, vagy közömbös. 3. Kikben csak a leglemibb intelligencia van jelen, s igy az önzésre, gyűlöletre és zsarnokságra hajlamosak. Ez utóbbiak miatt (kevés számuknál fogva) nem kellene sokat érzékenykednünk. Ellenben az általuk elhintett gyűlöletet átviszik a közömbös egyénekre, s kész a nemzetiségi, faji, vagy vallási gyűlölet; melyekből eddig az önző, kapzsi hatalmi vágyban szenvedőknek volt hasznuk, hogy ördögi terveiket végül a népek egymáselleni uszításával és mészárlásával egészíthessék ki. Őrömmel állapíthatjuk meg azonban, hogy a nemzetiségi stb. válaszfalakat kimagasló egyének megértőén bontják le, és ébresztik politikai öntudatra, hogy a láthatár szabadabb legyen az emberiség számára“NEPOLITIZÁLJUNK” Írja tovább a cikk, melyet Grób honfitárs úgy módosít, hogy “ne a benszülöttekkel”. Feltételezem, hogy nem rossz akarat vezette, de mégis igen fasiszta ize van e kijelentésének. Ma, amikor még gyermekeinket is kötelességünk politikai.lag felvilágosítani: Mennyivel inkább szükséges ez egy felnőttel. Tudjuk, az angol nép zárkózott természetű, de ezt sem szabad általánosítani, éppenugv, mint a magyarság között is vannak, kik a reakciós vezetőktől megszéditve a “NEMPOLITIZÁLÓ” álláspontra helyeszkednek (ha részükre a helyzet nem kedvező) még akkor is ha szülőhazánk sorsáról van szó, noha illetékes helyeken figyelemmel kisérik működésűnket, és elvárják, hogy úgy hadi termelésben, mint szülőhazánk felszabaditási küzdelmében erőnkhöz mérten kivegyük részünket.
