Tárogató, 1944-1945 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1944-07-01 / 1-2. szám

4 T A R O G A TÓ vasás tulságba vitt test gyakorlat. A civili­záció ocsmány dolog. A kétszáz láb magas pálma finomabb valami 77 New Yorknál.” Egy darabig New Orleans-ben élt, de a trópusok hívták s ő követte a hívásukat. Két évig a francia nyugatindiai szigeteken élt, majd 1889-ben Martinique szigetére költözött. Egy ideig élvezte a parfümös békét, a türkiz eget és a szép asszonyokat, de nem bírta a szellemi renyheséget. Visszatért az Egyesült Államokba s New Yorkban meg Philadelphia­ban tartózkodott egy évig. 1890 tavaszán Japánba indult. Itt letette a nyugati nevét s Yakumo Koizuminak hívták- Boldogtalan volt s azt is el akarta hagyni. De nem hagyta el. Japán nőt vett el feleségül s japán egye­temeken tanított. Ott halt meg 1904-ben. A TATÁROK ÉS A NAGY KÁNJUK, (Marco Polo 1298-ban Genuában hadifo­goly volt. A börtönében diktálta egy fogoly­­társának a Keleten való élményeit. Marco Polo bőséges jegyzeteket csinált az utazásai alatt s a későbbi vizsgálat azt mutatja, hogy azok megbízhatók, mert ő kitűnő megfigyelő volt. Könyve az olasz irodalom klasszikusai közé tartozik s több nyelvre le van fordítva. Az alábbi részlet Ízelítőül szolgálhat.)­Mivel már megkezdtem a tatárokról szó­lam, többet is el akarok róluk mondani. So­hase maradnak sokáig egy helyen se, de mi­kor a tél közéig, melegebb éghajlat alá költöz­nek, hogy az állataiknak legelőt találjanak. A nyájaik nagyszámuak. Sátrakat úgy csi­nálnak, hogy botokat fednek be irhákkal s mivel ezek kerekek, könnyen szétszedhetik őket s csomagokként magukkal vihetik. Mi­kor felállítják őket, a bejárat mindig délfelől van. Az utazókocsiaikat ökrök és tevék húzzák. Az asszonyok gondja minden kereskedelmi ügy, a vásárlás és eladás, ők gondoskodnak minden szükséges dologról a férjük és gyere­keik részére. A férfiak minden idejét lefog­lalja a vadászat, solymászás és a katonai élet. A sólymaik és kutyáik a legjobbak a világon Húson és tejen élnek; megeszik a lovat, te­vét, kutyát és más állatokat. Kancatejet isz­nak, amelyet úgy készítenek, el hogy fehér bor ize van. Ezt ők kemur-nak. nevezik. A tatárok hisznek egy legfőbb Istenség­ben, akinek tömjént és imádságokat ajánla­nak fel. De van egy másik Istenük is, akit Natigay-nak hívnak; ennek a bőrrel borított, képe ott van minden házban. Ez az Isten feleséges és gyerekei is vannak; a hitük szerint ő vigyáz a földi dolgaikra, megvédi a gyere­keiket és megőrzi a barmaikat és termésüket. Nagy tisztelettel vannak iránta s étkezéskor el nem mulasztják, hogy a bálvány szájához ne dörzsöljenek egy kövér falatot-A gazdag tatárok aranyba és selyembe öl­töznek; coboly, hermelin és egyéb szőrméket használnak. Miden felszerelésük költséges. Nagyon ügyesek a nyíl használatában, bátrak a harcban, de kegyetlen a természetük. Hadi képességeik és csodálatos kitartásuk arra ké­pesítik őket, hogy leigázzák a világot, amint­hogy azt jórészben már meg is tették. Mikor a tatárok háborúskodnak, sohase vegyülnek az ellenség közé, hanem azt kö­rülnyargalják, a nyilaikat majd erről, majd arről az oldalról lövik rő; néha menekülni látszanak, de menekülés közben hátrafelé lövik a nyilaikat az üldözőikre, ölve az embereiket és lovaikat, mintha csak szemtől szemben ál­lanának. Az ilyenfajta háborúban az ellenfél azt hiszi, hogy megnyerte a győzelmet, mikor pedig elvesztette a háborút. Mert a tatárok hirtelen visszafordulnak és megújítva a küzdel­met, lenyűgözik a megmaradt csapatokat és azokat foglyul ejtik, akármennyire erőlködnek is azok. Kublai a hatodik nagy kán, aki 1246-ban kezdte meg az uralmát mint nagy kán s 1280- ban mint Kina császára. 42 éve annak, hogy megkezdte az uralmát Tatárországban s most betöltötte a 85.-ik évét. Az őse, Dszengis, vette fel először a kán címet. Kublait tekintik a legtehetségesebb és leg­sikeresebb parancsnoknak, aki valaha is ve­zette a tatárokat harcban. Ő fejezte be Kina meghódítását, mikor elfoglalta a déli tarto­mányokat és szétrombolta az ősi dinasztiát. Ezek után visszavonult a személyes vezérség­­től. Az utolsó hadművelete lázadók ellen volt, akikből volt bőségesen úgy északi, mint déli Kínában. A tatárok az évszámításukat február elejé­től kezdik s az a szokásuk, hogy akkor fehérbe öltöznek- A nagy kánnak nagyszámú szép fehér lovakat ajándékoznak. A Fehér Ünnep napján a kán összes elefántjait-vagy ötezret­­felvonultatják gazdagon feldíszítve őket. Nagyszerű ünnepségek és lakomázások napja ez. A nagy kánnak van egy csomó leopárdja és hiuza, amelyekkel szarvast üz, és sok or­oszlánja, amelyekkel vaddisznót fog; tart még

Next

/
Thumbnails
Contents