Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)
1943-10-01 / 4. szám
TÁROGATÓ 7 BIELER ANDRE — “Before the Auction”. —Courtesy of The Art Gallery of Toronto. Ahol bátran lehet inni. — Az oregoni Portlandben a rendőrség főnöke utasította a szolgálattevő rendőröket, hogy részeg embereket ezentúl ne állítsanak elő a kapitányságon. Ok? A börtön megtelt. Az utak leromlottak. — Hol? Sok helyen. Többek közt Tennessee Hamilton körzetében. Hát miért nem javítják meg őket? Erre az említett körzet országút épitő bizottsága a következő választ adta: “Az emberek állandóan javulnak s igy kevesebb az elitélés, ennélfogva nincs fegyenc, akikkel országutat lehetne javittatni”. JÓ’JSZAKÁT. Irta: Fint a Sándor. Álltál-e már kereszt-utnál, célnélkül ? Én álltam. Vártál-e már jó-szerencsét, végnélkül? Én vártam. Láttad-e már e világot, üressen? Hogy rád nézve árnyék, vagy fény szűnhessen? Én láttam. Nem jött senki, ki kérdezzen, .........Élsz-e még? Érdekel-e múló remény, föld s az ég? L'stem, vártam jó-szerencsét s a jó hirt, Sorsom tréfált s elébem tárt, egy tág sirt. Itt ülök a sírom szélén, egyedül, Magamban. Felettem az őszi szellő hegedül, Lankadtan. Kereszt-uton a reményem, megfeszült, Loholtában ez a világ, rám se süt. Itt ülök a sírom szélén, Yándor-utam rekedt végén. Nem kérdeznek, én se szólok. Ha megunom, befordulok, Azt se mondom, befellegzett, Jó'jszakát.
