Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)
1944-04-01 / 10. szám
TÁROGATÓ 3 Évek, hónapok és hetek. Csillagászatilag szólva, többféle év van. A tropikus év az, amely megegyezésben van az évszakokkal s amely ennélfogva alapja a legtöbb kalendáriumnak. A hossza 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc, tehát valamivel kevesebb 365% napnál. A korai embereknek nagy nehézségük volt a kalendáriumuk megcsinálásánál, mert először is az évben nincsenek egészszámu napok s nem tudták kifogástalanul megoldani, hogy hogyan intézzék el azt a törtrészt, amely a 365 napon felül van. Aztán azt találták, hogy a hold ciklusa kényelmes időintervallumot ad, kb. 29% napot, az u.n. holdhónapot, de az évnek nincsenek egészszámu holdhónapjai. Tegyük fel, hogy a 365 napos évet fogadták el. A rá alapított kalendárium sietne a természetes kalendáriumhoz viszonyítva. Vagy négy év múlva a mesterséges kalendárium vagy egy napot sietne. Négy évszázad múlva már 100 napot sietne, úgy hogy ha a mesterséges kalendárium a tavaszt jelzené, a természet a tél közeledtéről adna számot. Viszont ha 12 holdhónap jelentené az évet, a különbség a mesterséges s valódi kalendárium közt még feltűnőbb lenne. Ha ellenben 366 napot választanánk, vagy 13 holdhónapot, a tévedés éppen az ellenkező irányban történne, azaz a kalendáriumunk késne. A hét hét napja régi berendezkedés s valószínűleg a hold változására volt alapítva. A rómaiak hete azonban 8 napból állt s a görögöké 10-ből. A régi .egyiptomiak a hét napjait a napról, holdról s bolygókról nevezték el, amely szokás némely nyelvben a mai napig fennmaradt: Sonntag, Sunday etc. Kezdetleges kalendáriumok. Babilon őslakóinak volt jól szerkesztett kalendáriumuk Kr.e. 6000 évvel. A babiloni csillagászok századokkal a keresztény időszámítás előtt képesek voltak megmondani a holdtölte és holdfogyás idejét, a nap és holdfogyatkozás bekövetkeztét s a bolygók helyzetét az év folyamán. Az évük 12 holdhónapból állt s időszakonként egy tizenharmadik hónapot iktattak be, hogy az évszakok a helyükön legyenek. Ugyanezt a tervet követték a zsidók és a kínaiak. A régi egyiptomiaknak 365 napos évük volt, amely 12 harminc napos hónapra volt osztva öt járulékos nappal az év végén. Az egyiptomi csillagászok tudták, hogy ez az év egy negyed nappal rövidebb, de vallási elfogultságuk megakadályozta őket abban, hogy a hibát kijavítsák; a kalendáriumnak ugyanis isteni eredetet tulajdonítottak. De az ünnepeiket az évszakoknak megfelelően továbbították. A rómaiaknak kezdetben 10 havas évük volt, de korán elfogadták a 365 napos évet, amelyet 12 holdhónapra osztottak néha egy hónap hozzáadásával. A kalendárium hivatalos kezelése a főpapok kezében volt, akik a tudományukat politikai célokra használták ki, amennyiben változtatták a választások idejét s meghosszabbították egy hivatalnok működését. A hibák akkorára nőttek, hogy mikor Julius Caesar nekifogott a kalendárium reformjának, a különbözet a természetes kalendáriumhoz viszonyítva három hónapot tett ki. A kalendárium reformja. Julius Caesar egyik legnagyobb teljesítménye a római kalendárium reformja volt. Ebben a működésében Sosigenes csillagász támogatta. Az a terv, hogy a kalendárium megegyezésben maradjon az évszakokkal, egyszerű volt, túlságosan is egyszerű ahhoz, hogy végérvényesen fennmaradjon. Mivel a napév % nappal hosszabb, Caesar elrendelte, hogy minden negyedik évben egy külön napot iktassanak be. Ez volt a szökőév kezdete. Caesar azt is elrendelte, hogy a hónapok váltakozva 30 és 31 napból álljanak február kivételével, amelynek közönségesen 29 napja volt, a szökőévben pedig 30. A tervének ezt a részét megváltoztatta az utóda, Augustus, hogy az augusztus hónap, amelyet az ő tiszteletére neveztek el igy (azelőtt Sextilis volt a neve) 31 nappal bírjon 30 helyett. így tehát februárt megfosztották egy naptól s a többi hónapnak annyi napot adtak, amennyivel azok ma is bírnak. A Julius Caesar által bevezetett kalendáriumot a Julián kalendáriumnak nevezzük. Ez volt életben egész Európában a középkoron át s Oroszországban egész 1917-ig. A hibája abból áll, hogy az év hosszát 11 perccel hosszabbra szabta a kelleténél. így a hivatalos és a természetes kalendárium közt különbözőség támadt, amely XIII. Gergely pápa idejében 10 napra rúgott. Ezért 1582-ben a pápa elrendelte, hogy 10 napot ejtsenek el a folyó évből; és hogy a jövőben a hiba megismétlődését kikerüljék, azt mondta, hogy az évszázadok közül ne minden néggyel osztható legyen a jövőben szökőév, hanem a 400-zal osztható. így aztán 1600 szökőév volt, de 1700, 1800 és 1900 nem.
