Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)
1944-04-01 / 10. szám
2 TÁROGATÓ SZEMELVÉNYEK EGY ÉRTÉKES ÉS OLCSÓ KÖNYVBŐL. (A könyvet Dr. L. T. Morgan irta, aki a torontói egyetemen a közgadaság professzora. A cime: The Permanent War, kiadta a Workers’ Educational Association, ára 25 cent, kapható mindenütt. A könyv szatirikus formában van írva, de televan olyan gondolatokkal, amelyeknek rendkívüli fontosságuk van a jelen helyzet megítélése és a jövő kialakítása szempontjából. A stílusa mindvégig élvezetes és úgyszólván lenyűgöző. A következőkben — mintegy Ízelítőül — egy pár részletet közlünk belőle, de azt tanácsoljuk, hogy senki se mulassza el megvenni magának.) A békéért való küzdelem-mondja Morgan professzor- könnyen a fasizmus elleni küzdelem lehet pont azokban az országokban, amelyek a fasizmust legyőzték külföldön. De a fasizmusnak sok akadálya van s ime egy pár: 1. a fasizmus elfogadásának nagy akadálya az, hogy rossz hire van. Épen most a legvéresebb háborút vivjuk a fasizmus ellen. A háborúból visszatérő katonák, akik épen a fasizmus elleni küzdelmükben szenvedtek és véreztek, egész biztosan ellene fognak szegülni a házi kotyvasztásu fasiszmusnak. 2. Aztán a fasizmus miniden országban, amelyben eddig elfogadták, csődöt mondott, mikor azoknak a gazdasági problémáknak a megoldására használták, amelyek magát a fasizmust kiiváltották. Hitler kérlelhetetlenül a háború felé sodródott. Mussolini 20 esztendeig kétségbeesetten erőlködött, hogy a fasizmust hatékonnyá tegye, de nem sikerült neki. Se Németországban, se Olaszországban nem vált be a fasizmus. De ugyanazt lehet mondani Ausztriáról és Japánról. Ausztria belehullott Németország ölébe s Japán kénytelen volt a háborús kiutat választani. 3. A fasizmus hivei ne felejtsék el, hogy kisajátítja végül pont azoknak a vagyonát, akik beléje fektették. Thyssen támogatása nélkül nem lett volna fasizmus se Németországban se Olaszországban, de Thyssent a fasizmus ette meg. A fasizmus nem is egyéb, mint egy hosszú, közvetett, fájdalmas és fölösleges útja a szocializmusnak, annak a szocializmusnak, amelyet ki akart kerülni. 4. A fasizmus kikerülhetetlenül háborúra vezet. Egy másik lehetőség, amelyet komoly vizsgálatnak kell alávetni, a szosializált közgazdaság. Mit foglal ez magában? Először is azt jelenti, hogy a termelés és szétosztás eszközei köztulajdonba kerülnek s ugyancsak a közösség őrzi ellen és működteti. Aztán: a haszonért való termelés helyet enged a használatért való termelésnek. A társadalom java felette áll az jgyének gazdagságának. Persze, egy maroknyi ember gazdagsága, hatalma és tekintélye egyszersmindenkorra eltűnne, de a népünk óroási tömegének az életmódja messze meghaladná még azt is, ami most a háború alatt van. De ennek is nagy akadályai vannak. Először is maga az a nép, amely legtöbb hasznot húzna ebből a rendszerből, mélységes tudatlanságban van. Éz a tudatlanság közömbösséget teremt. Aztán remegnek attól a gondolattól, hogy az állam, amely most a háború alatt regulázta a magángazdálkodást, továbbra is regulázná és pedig annyira, hogy a magánvállakozásnak vége lenne. Tényleg nem volna többé megengedve, hogy az ember kockára tegye a maga gazdasági jólétét és másokét. De ez •—mondják — ellenkezik az Emberi Természettel. Azal nem törődnek, hogy az emberi természet jórészt az, amit mi magunk csinálunk belőle; fő az, hogy bizonyos frázisokat puffogt ássunk. így a tudományosan kezelt, szocializált közgazdaság csak az egyetemi tanárok gondja marad, meg egy pár lelkipásztoré, aki a hivatását komolyan veszi, a munkások azon rétegéé, amely vagy idegenből bevándorolt vagy idegenből jött agitátorok befolyása alá került. A kalendárium. A természet kalendáriuma, akárcsak az emberi kalendárium, amely rá van alapítva, az alapját a nap-évben bírja; ez az az időszak, amire a földnek szüksége van, hogy a nap körüli pályáját elvégezze, vagy-amint Copernicus előtt hitték-hogy a nap a föld körüli pályáját elvégezze. Ez az égi körforgás annyiban fontos, hogy olyan események körforgását jelzi, amelyeknek az ember életére van fontosságuk, mint amilyenek a tavaszi ébredés, a nyári hőség, az őszi lombhullás és a téli hó. Mindezeknek bizonyos emberi tevékenységek felelnek meg, mint a föld megművelése, aratás s a melegség biztosítása a hideg napok idején.
