Tárogató, 1942-1943 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1942-07-01 / 1-2. szám

TÁROGATÓ

9

WALLACE HARRY D. — Quebec Farm House.

, —Courtesy of The Art Gallery of Toronto,

Mig a cigány csinálta azt.

Áhitatos csend ült a tájon és a műkődön,

Aki egy arasznyi kemény fára,

Agyagból formálta előbb,

A csengő belső méretét, fshonkolyt.

S erre, csépienként cseppentette az olvasztott

Mig dolgozott a mester,

Mert a vén cigány az volt,

Mint neve is jelzi.

Csak ritkán szólt, de mindég okosat.

Az én vénült éltem bölcseleté,

Az élet vadságából került, merült.

Alkotni megváltás, a magányosság csendjétől, Mely dérrel lepi a szenvedők üstökét.

Hol ragadt rá ennyi bölcselet?

Az élet iskolájában, ahol a tanuló egyedül áll.

Az örheg ember,

Forgatta kezében a viasz-cönköt.

Osztotta, arányítottá annak felületét.

Hogy minden kis része az egésznek,

Mi lelkében élt s a tervet szolgálta,

Melyek nagy gondolatok szó -szólói lesznek, Helyüket álljak s találjak.

Hatásban egymást, támogatóban segítsék,

És ne összhang-rombolón, hátrányba szorítsák. De élőn és éltetőn, vonalban összemüködjenek, Hogy összhangzatos legyen.

És egyensulyozottan rimes ütemü,

A dicsérő énekük.

Mely az örökkévalóságba viszi az eszmét,

És az érdemét annak,

Aki kieszelte és tartós anyagban,

Múzeumi értékkel,

Halhatatlanitott egy gondolatot.

Ez a művészet.

Mely más oldalról:

Fájdalom nélküli tanitó kell, hogy legyen.

A tehetséget, a féktelen szenvedés Kényszeríti az alkotásra,

Nem az elszórakozás vágya.

A szenvedő lelket a szerelem és a szépség, Képes a föld porából felemelni.

A szépség, mely a természet imádsága, így a vén cigány. [kosaival,

Üldözöttségében, a magánnyal és annak cin- Csak úgy tudott megbirkózni,

Hogy a széphez folyamodott, fordult,

Hogy érdemileg éljen.

Mert, hogy ki jo s ki élt érdemileg?

Élted kora szabja a határt.

Agyad és véred tisztasága bizonyít,

Az idő előtt s nem a kereszt levél.

Értéked?. . hogy mily maradandó kulcs, Nyitja, vagy zárja a munkád,

És hogy a jég kopasz hátán is megtudsz-e élni? Találékony és sokoldalú kell, hogy legyél.

Sándor elbüvölten a hossszas kivárás és reménykedéstől,