Tárogató, 1940-1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1940-10-01 / 4. szám

4 TÁROGATÓ nagyon gyakran halljuk; irt énekeket és ze­nekari müveket. Kodály, Zoltán, 1882-ben szül. Kecske­méten. Magyar Zsoltára, Háry János operá­ja és a belőle készült zenekari szvit mester­művek. Lalo, Edouard, francia, 1823-1892. Irt operákat, zenekari müveket, egy szimfóniát. Hegedűversenyei a legismertebbek. Leoncavallo, Ruggero, olasz, 1858-1919. Operákat irt. Legismertebb a Bajazzók. Liszt, Ferenc, 1811-1886. Zenekari köl­temények, (Tasso, Les Préludes), koronázási mise, Krisztus és Szent Erzsébet oratóriumok, sok zongorára és orgonára irt mü. Legtöbb­ször a magyar rapszódiáit játsszák, különösen a másodikat. MacDowell, Edward, amerikai, 1861- 1908. Irt zenekari szviteket és költeménye­ket, 2 zongora versenyt, 4 szonátát stb. Mahler, Gusztáv, osztrák, 1860-1911. A bécsi opera igazgatója, a legkiválóbb karme­ster, aki valaha is élt. Nagy tudásu, de nyug­talan természetű ember volt. Müveiben meg­rendítő mélység és uccai verklire emlékezte­tő felületesség egymás mellett jelentkeznek. Irt 8 szimfóniát s a hatalmas Das Lied von der Erde-t. Mascagni, Pietro, olasz. 1863-ban szül. Operákat irt: Parasztbecsület, L’Amico Fritz, írisz stb. Kiváló karmester. Massenet, Jules, francia, 1842-1912. Ope­rái közül a Thais, zenekari müvei közül a Scenes pittoresques a legismertebbek . Mendelssohn, Félix, német, 1809-1847. -17 éves volt, mikor a Szentivánéji álom nyi­tányát irta. Irt oratóriumokat, kantátákat, sok éneket, 4 szimfóniát, 6 koncert nyitányt, hegedű hangversenyt, vonósnégyeseket stb. Minden müvét dallamosság és tökéletes for­maérzék jellemzi. Mjaskovsky, Miklós, orosz. A legna­gyobb élő orosz zeneszerző, akit Amerikában alig ismernek. 1881-ben szül. Sok szimfó­niát irt, amelyek mind megérdemlik a komoly és odaadó meghallgatást. Mozart, Wolfgang Amadeus, Salzburgban szül. 1756-ban, Bécsben halt meg 1791-ben. Bár minden idők egyik legnagyobb zeneszer­zője, a szegények temetőjében hántolták el s a sírját nemsokára már meg sem találták. Irt egy csomó operát, amelyek közül több állan­dóan műsoron van (Szöktetés a szerályból, Don Juan, Figaro házassága, A varázsfuvola), egyházi zenét, miséket, 41 szimfóniát, 31 di­­vertimento-t, 6 hegedű-, 2 fuvola hangver­senyt, 25 zongora koncertet, 32 hegedű szo­nátát, zok zongora muzsikát stb. A müveit Köchel jegyzéke után szokás idézni, ezért a K. V. jelzés (Köchel Verzeichnis). Mussorgsky, Modest, orosz, 1839-1881. Operái közül legismertebb a Boris Godunov s zenekari müvei közül a Kopár hegység éj­jele és Kiállítási képek. Palmgren, Selim, finn, 1878-ban szül. Irt operát, zongora müveket. Pfitzner, Hans, német, 1869-ben szül. Pa­lestrina c. operája a legismertebb, de irt egyéb zenekari müveket és énekeket. Prokovjev, Serge, Orosz, 1891-ben szül. Irt operákat, balletzenét, zenei költeményeket, zongora müveket. Puccini, Giacomo, olasz, 1858-1924. Ope­rái közül több állandóan műsoron van Bo­hémek, Pillangó kisasszony, Tosca, Nyugat leánya, Turandot. A humoros Gianni Schic­­chi egy kis remekmű. Rachmaninov, Serge, orosz, 1873-ban szül. Irt operákat, szimfóniákat, zongora mü­veket, énekeket. Ravel, Maurice, francia, 1875-1938. Ame­rikában kedvelt zeneszerző. Daphnis és Chloe szvitjét, spanyol rapszódiáját és főleg a Boleroját sokszor játsszák, bár ez utóbbi tisztán mechanikus hangszer-összeállitás, amelyben az egyes hangszerek nem a termé­szetüknek megfelelő keretek közt nyertek al­kalmazást. Respighi, Ottorino olasz, 1879-1936. Irt operákat, zenekari müveket (Roma kutjai, Roma fenyőfái), vonósnégyeseket stb. Rimsky-Korsakov, Miklós, orosz, 1844- 1908. Irt operákat, 3 szimfóniát, zenei köl­teményeket (Seherezade), zongora versenyt, sok éneket. Rossini, Gioacchiono Antonio, olasz, 1792- 1868. Vagy 20 operát irt, amelyek nagy fealadatokat rónak az énekesekre. Részle­teikben halljuk őket. Mestermüve a Teli Vil­mos. A Stabat Mater kellemes zene, de nem vallási jellegű. Roussel, Albert, francia, 1869-ben szül. Irt szimfóniát, kamarazenét. Saint-Saens, Charles Camille, francia, 1835-1921. 11 operája közül a Sámson és Delila most is műsoron van, és állandóan hall­juk Danse Macabre-ját és Omphale orsóját. Irt kamara zenét is. Schönberg, Arnold, osztrák, 1874-ben szül. Irt zenés drámát, kamarazenét, vonós­négyeseket, dalokat. Schubert, Ferenc, osztrák, 1797-1828. Irt 8 szimfóniát, kamarazenét, misét, több mint 600 dalt stb. Szegényen élt és szegényen halt meg. De az üzleti szellem már sok mil­lió dollárt vasalt be Schubert muzsikájából.

Next

/
Thumbnails
Contents