Tárogató, 1940-1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1940-07-01 / 1-2. szám

TÁROGATÓ 11 lejtsék a magyar nyelvet, az öregek ezek számára vasárnaponként mese­délutánokat rendeztek. (Magyar Nemzet.) Az amerikaiak önmagukról A TÁROGATÓ már említette egy­szer a Fortune nevű amerikai folyói­rat érdekes adatgyűjtéseit. Ennek a tekintélyes folyóiratnak a megbízha­tó ügynökei “végigszaglásznak” egy­­egy területet, hogy nr gtudják, hogy “merről fuj a szél” azon a vidéken, így meglepő pontosságú információk­hoz jutnak, amelyek találó mivoltát a későbbi események már sokszor igazolták. Most olyen adatokat gyűjtöttek össze, amelyek nem háborúra vagy elnökválasztásra vonatkoznak, hanem valamiképen magára Amerika népére vetnet világot. Mikor azt kérdezték az amerikai­aktól, hogy melyik osztályhoz tartoz­nak, 47% középosztálynak vallotta magát, 2.9% azt hitte, hogy a fel­sőbb, 14.9% hogy az alsóbb osztály­hoz tartozik. Némelyek általában “amerikai osztályról” vagy “jó pol­gári osztályról” beszéltek. Hiányzott az osztályöntudat, amire Marx építette fel a gondolatvilágát. A gyármunká­soknak csak egy negyede hívta magát mun­kásosztálynak. S mikor azt kérdezték ez utóbbiaktól, hogy mit értenek alatta, inkább ezek is a középosztályhoz számították magu­kat, mint a proletáriátushoz. Az amerikainak van önbizalma s hisz a le­hetőségekben. Csak egy kisebbség akart ál­landó munkát, amely épm elég a megélhetésre, de nem ad fejlődést, a többség a jólfizetett munkát akarta még azzal az 50-50 lehető­séggel is, hogy előmozdítják vagy felmonda­nak neki. Kisebbségben maradt a kormány által va­ló alkalmaztatás a magán üzletben való al­kalmaztatás mellett. Arra a kérdésre, hogy az alkalmazók és al­kalmazottak érdeke ugyanaz-e vagy ellenté­tes, 56.2%-ben azt válaszolták, hogy ugya­naz, 24.8%-ben azt, hogy ellentétes és 19% azt mondta, hogy nem tudja. Igen jellemző volt az amerikai lakosság ér­telmi és erkölcsi fejlődésére az a válasz, ame­lyet erre a kérdésre adtak: Érzi-e, hogy mint polgárnak az a kötelessége van, hogy valamit hátrahagyjon a következő nemzedékre? 69.6% Hornyánszky Miklós: Gondtalan napok igennel felelt s pedig a következőkre gondol­tak: demokratikus kormányzati forma, magas erkölcsi standardok, jobb megélhetés és szo­ciális állapotok, alkalom a kultúra megszer­zésére és nevelésre. Az anyagiak hátrahagyá­sa mellett csak 10.3% szavazott. Tehát az amerikaiak elvetették azt a gon­dolatot, hogy osztályok (plutokratikus vagy proletár osztályok) léteznek közöttük; hitték azt, hogy a jelen jobb, mint a múlt s hogy a jövő jobb lesz, mint a jelen; szellemi ja­vaknak az utódokra való hátrahagyását több­re becsülték az anyagiakénál. Ennek a népnek van jövője! A magyar konyha A magyar konyha Kanadában nagy vesze­delemnek van vitéve. Magyar asszonyok, akik Magyarországból vándoroltak ki, ugyan még magyarosan főznek, de az itt született leányaik mar vitamint, kalóriát vagy pie-t tá­lalnak a székelygulyás helyett. Ä magyar konyhaművészet feledésnek indul. Azért fi­gyelmeztetőül felsoroljuk itt azokat a fogáso­kat, amelyek Magyarországnak épugy értékei, mint a jól készített ürücomb Angliának vagy egy jó aple-pie Kanadának. íme itt vannak:

Next

/
Thumbnails
Contents