Tárogató, 1940-1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1940-07-01 / 1-2. szám

12 TÁROGATÓ a fogas. A balatoni fcgasnak nincs párja az egész világon. Csuda-e, hegy hamisítják s egy a Volgából kifogott fagyasztott halat kínálnak Fogasch gyanánt? Halról szólva, említsük meg a megvár ha­lászlét. Nem azt, amit a pesti szállodákban árulnak ezen a néven, hanem azt, amelyet a dunai halászok a Duna partján főznek bog­rácsban. A bográcsot megrakják kevésbé ér­tékes apró hallal s mikor az apró hal levet adott, kidobják és kecs gít tesznek a helyére. Ez a hires magyar halászlé. A ráchal és hal­­paprikás is kitűnő, ha megfelelően vannak el­készítve. A hús ételek közt jellegzetesen magyar a pörkölt és a paprikás. Egy bizonyos: a pör­költ nem stew és semmiféle stew-ból nem lesz pörkölt. A gulyás is magyar étel, amely nem tévesztendő össze azzal, amit még itt Toron­tóban is feltálalnak Hungarian gulash réven. Én tapasztalásból beszélek, mert a Child’s gulash-t megpróbáltam. A pörkölttel rokonságban van a tokány. A székelygulyás nem gulyás; savanyu káposzta, paprika és tejföl a fontos alkatrészek benne a húson kívül. Itt említhetjük meg a galus­kát, amellyel Kanadában még nem találkoz­tam. A kolozsvári káposzta és rakott káposzta a nehéz magyar ételek közé tartozik, a debre­ceni kolbász nehezíti meg. Az angolok meg­halnának tőle. A fatányérost persze fatányéron kell betá­lalni. Ez is nehéz étel, de jó. A kanadai stew könnyű étel, de nem jó. Káposztáról szólva említsük meg a káposz­tás rétest, amit mi sohasem fogunk odaadni a tök-pie-ért, amint az almás rétes is százszor jobb a legjobb apple-pie-nál, hogy arról a szörnyetegről, amit itt néha apple-strudel né­ven látunk az étlapon, ne is szóljunk. “Az Egyház az embernek annyira szüksé­ges, mint az anya a gyermek életében, mint a világító torony a hajósoknak a sötét éjsza­kában, mint a mentöcsónak a hajótörést szen­vedetteknek.” “Oroszlánokat ketrecbe lehet zárni, Promet­­heusokat sziklákhoz lehet láncolni, a föld né­peit igába lehet hajtani, de a kinyilatkoztatás igazsága diadalmas hősként járja végig a vi­lágtörténelem útját." (Faulhaber.) Mennél elégedetlenebbek vagyunk az em­berekkel és a viszonyokkal és mennél elége­dettebbek minmagunkkal, annál távolabb vagyunk az igazságtól. — Tolsztoj. BÉLYEGEK A magyarországi árvízkárosultak javára Magyarország egy kis bélyegivet adott ki, amelynek a szépségét odaát is elismerték. Mi­vel nem nagy példányszámban jelent meg, a megvétele jó befektetést jelent és egyszers­mind segíti az otthoni szükölködőket. Május 6.-án 100 éves volt a póstabélyeg. Ezt a fontos dátumot sok ország bélyeggel vagy kis bélyegivvel örökítette meg. Ezeket mind jó lesz összeszedni. .Az angol bélye­geket legjobb az angol filatelikus társaság borítékain megvenni. Ezek azért drágábbak, mert az angol vöröskeresztet támogatják. Ugyancsak tanácsos a Pan American Union 50 éves fennállása emlékére kibocsátott bélye­geket megvenni. Összesen 14 állam adott ki ilyeneket, amelyeket addig kel megvenni, mig az áruk fel nem megy. Portugália légionárius kis bélyegive csak 10 ezer példányban jelent meg s aránylag olcsó. Finnország a helsinkii egyetem fennállásá­nak a 300 éves fordulóját egy 2 Mk-ás bélyeggel örökítette meg. Island a new yorki kiállítási bélyegeit fe­lülnyomta. A példányszámúk 15 ezer. A Dominican Republic 4 bélyeget adott ki az “anyák napjának” az emlékére. Ezeket első napos lebélyegzéssel érdemes megvenni. A speciális lebélyeézés: “Dia de las madres. Primer dia de la emission. A rovatunk elején levő igen szép bélyeg illusztráció a luxemburgi Szent Willibrord so­rozat legmagasabb címletű bélyegét ábrázolja. Erről annak idején a TÁROGATÓ megem­lékezett.

Next

/
Thumbnails
Contents