Tárogató, 1939-1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1939-11-01 / 5. szám
2 TÁROGATÓ lal fel; a külügyminisztereket magához citálja, hogy megijeszthesse őket stb. Az első áldozat Esthonia (Észtország) volt, a második Latvia (Lettország), a harmadik Lithuania. Egy érdekes apróság volt Hitler kávéjának a lefoglalása. Szept. 23.-án az angolok elcsíptek egy hajót, amelyen többek közt 2000 kg. arábiai kávé volt Hitler személyes használatára. Hitler nyüván tudja, hogy mi a jó kávé, de most majd meg kell elégednie holmi Ersatz-cal (pótlékkal), mert bizony Magyarországon nem terem kávé. A keresztény-egyházak üldözése úgy Németországban, mint Csehszlovákiában fokozottabb mértékben folyik. Németországban megszüntették a keresztény folyóiratokat, könyvkiadást stb., Csehszlovákiában a katolikus papokat internálják és végzik ki azzal az ürüggyel, hogy Benes hivei. A legfontosabb események egyike volt a franciaországi kommunista párt feloszlatása. Erre vonatkozólag Franciaország a következő hivatalos kijelentést tette: A kommunist párt feloszlatását ugyan az egész francia közvélemény követelte s mikor megtörtént, örömmel vette tudomásul, de a kormány mégsem ezért tette, hanem azért, mert az ország biztonsága megkövetelte s mert a kommunizmus homlokegyenest ellenkezik azzal, amin az európai civilizáció nyugszik. — Pompás szavak: már régen érvényesülniük kellett volna. Az emberi szabadság azt követeli, hogy mindenfajta diktátorsággal és terrorral leszámoljunk. Úgy a nácizmusnak, mint a kommunizmusnak pusztulniok kell. Egy-két szót szeretnénk még mondani a hírszolgálatokról. A rádiót öröm hallgatni, mióta a háború kitört, mert a rövid hullámhosszú vevés épen olyan erős, mint akármelyik hosszú hullámhosszú helyi állomás. A német híradás — amint azt várni lehetett — gyerekesen ostoba és hazug. A németeknek ■— úgy látszik — nem jut eszükbe, hogy Amerikának saját hirszolgálata van s ha az övék az amerikaival ellenkezik, a megbízhatóságuk még jobban szenved. A hangjuk emellett mindig gúnyos és pöffeszkedő. — Nagyon jó — úgy tartalmilag, mint formailag — a francia és angol híradás. Az angolt a helyi állomások is hozzák, az angol nyelvű francia híreket este 8 órakor (EST) lehet venni. “A nyugodt elméket nem lehet megzavarni vagy megijeszteni, azok úgy a jó — mint a balszerencse idején a maguk módján haladnak, mint az óra a vihar zúgása alatt.” — Robert Louis Stephenson. A háború vezérei. Viscount Gort a Franciaországban harcoló angol haderő parancsnoka. 53 éves, hivatásos katona, aki a világháborúban elnyerte a Victoria keresztet. A beszélgetésében semmi nyoma a katonai merevségnek vagy pőffeszkedésnek, inkább félénk és nyugodt. A világháborúban háromszor sebesült meg. Szolgált katonai kollégiumi tanári minőségben otthon s szolgált Indiában, Shanghaiban. 1937 óta feje a birodalmi vezérkarnak. Maurice Gamelin a francia hadvezér. 67 éves. Egész élete sikeres volt: a legjobb volt az iskolában s sikert aratott az akvarelljeivel is. A világháborúban Bergson filozófiáját tanulmányozta, de egyúttal Joffre marshall szárnysegéde volt. A világháború folyamán egyszer hatalmi túlerővel találkozott, de mégsem vonult vissza, hanem a németeket kényszeritette arra. A háború után Brazília katonáit oktatta s abból az időből származik egy hires mondása: “Nem mindig kell parancsolni. Néha szükség van a meggyőzésre.” Braziliából Szíriába ment egy lázadás elnyomására. 1935-től kezdve főparancsnok. Walther von Brauchitsch a német főparancsnok, aki a titokzatos körülmények közt meghalt Fritsch elébe ugrott. (Fritschet állítólag otthon lőtték agyon, mert állítólag benne volt egy Hitler — ellenes összeesküvésben). Brauchitsch 58 éves; német nemesi családból származik; Hitler-nek 1933-ban való hatalomra jutása nagy előléptetést jelentett neki. Brauchitsch tipikus katona, kerüli a lámpafényt, a reklámot, katonai dolgokat tanulmányoz és kitűnő tiszt. Hűséges Hitlerhez, de neki magának nincs politikai hitvallása. Mivel az életmódjáról a német sajtó nem ir, nem valószínű, hogy olyan népszerű alakká váljék, mint Ludendorff volt. A Maginot erődítmény Franciaországnak Németország felé eső határán van a hires Maginot erődítmény, az egész világ leghiresebb erődítménye, amely a valóságban nem egy erődítmény, hanem különböző erődítményeknek tudományosan összeszerkesztett csoportja. Ezek az erődítmények a nevüket André Maginot-tói kapták, “Maginot őrmestertől,” amint széliében — hosszában nevezték. Maginot 1877-ben született s hadügyminisztériumi helyettes államtitkár volt, mikor a világháború kitört. Hiába kérték a feljebb
