Tárogató, 1939-1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1939-07-01 / 1-2. szám
TÁROGATÓ S méter magasra nó, növésében erőt pelképez, szinte olyan mint egy kis szép sudáran nőtt fa. Mikor a virágja terméssé érik, a termés szép sorokba rakva tartja a magokat, amelyek mindegyike selymes repülőkészülékkel van ellátva: innen a magyar neve. Az angol neve onnan van, hogy letépve tejszerü ragadós nedv folyik a szárából Ennek a Milkweednek van egy testvére, a Butterflyweed (Asclepias tuberosa), amelyet a szép narancsvörös virágaiért az emberek kiástak a helyükről s hazavittek a kertjükbe, ahol kivétel nélkül mind elpusztult. A Butterflyweed (pillangó virág) még nemrég olyan közönséges volt Toronto környékén is, mint a Milkweed, de ma már egyetlen egy sincs itt belőle. A torontoi botanikus intézet szerint csak két olyan hely van, ahol még feltalálható, de egyiket se árulják el. A Solidago az augusztusi rétek büszkesége s vagy 90 fajtája ismeretes. Legszebb a kanadai (S. Canadensis), amelyet itt nem sok figyelemre méltatnak, mert egész erdő nő belőlük, de otthon 40 centet fizetnek darabjáért, hogy a kerteket díszítse. Az igénytelenebb Solidago virgaaurea Európában is nő vadon, de a Canadensis pénzbe kerül. Van Kanadának még egy olyan szép nyári vadvirága, amely büszkesége lehetne minden kertnek: a kanadai liliom (Lilium Canadense). Narancssárga virága ott ékeskedik a mezőkön, amig az emberek meg nem látják, mert amint meglátják, rögtön le is tépik. Csuda-e, hogy nehéz felvilágosítást kapni azoktól, akik szeretik a természetet, arra vonatkozólag, hogy hol találhatók a legszebb vadvirágok? Ha a rétet elhagyva szétnézünk a tavak, mocsarak és folyók mentén, ott is hasonló gazdagság tárul a szemünk elé. Álló vizeken feltűnik a fehér és sárga tavi rózsa (Nymphaea), de a rencéért, ezért a feltűnően szép kis sárga virágért (Utricularia vulgaris, Bladderwort) már jobban szét kell nézni, pedig van belőle bőven minden mocsár szélén. Apró rovarokat csalogat magához s azokat aztán fogva is tartja. A “bladder” (a hólyag) a csapdájuk. A sárga rence körül magasra nő a fehér nyilfü (Sagittaria, Arrowhead), amelynek a levelei nyilformájuak; a bajnóca (Spiraea latifolia, Meadowsweet), amely halvány rózsaszínű virágainak a piramisát vagy négy láb magasra emeli; a réti jüzény (Lythrum salicaria, Purple Loosestrife), amely Európából jött át s százakra menő rózsaszínű virágaival elbájolja a szemet; ott van a rozsdás — vöröses pakóca (Eupatorium purpureum, Joe Pye Weed), amely az angol nevét egy indiánustól nyerte, aki lázat szüntetett meg vele; a fehérvirágu Eupatorium (Eupatorium perfoliatum, Boneset), amely otthon ismeretlen; a csudás szépségű kék bohócvirág (Mimulus ringens, Monkey flower), az ugyancsak kék Lobelia (L. Syphilitica), amelyet régen a nevével jelzett betegség gyógyítására használtak; a ne nyúlj hozzám (Impatiens biflora, Jewel weed); a nefelejts, a sarga lizinka (Lysimachia vulgaris) és a nálunk ismeretlen fehér Turtlehead (Chelone), amely tényleg a teknősbéka fejére emlékeztet. Szépség mindenütt hallatlan változatban és gazdagságban. A természet nem szűkmarkú, de a bőkezűségével visszaélni nem szabad. —A. B. H. A gazdagság olyan mint a trágya. Büdös, ha egy helyen van felhalmozva, de ha szétosztják, megtermékenyíti a talajt. Tolsztoj. Ménes a Hortobágyon.
