Tárogató, 1939-1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1939-07-01 / 1-2. szám

TAROGATÖ

zsorásról, a derék és becsületes Brutusról, Caesar egyik gyilkosáról tudjuk, hogy 48%-re adta ki a pénzét... Efféle uzsorával szívesen és eredményesen foglalkozott a kitűnő Cicero s a puritán Seneca és ez egyáltalán nem akadályozta őket abban, hogy vizet ne prédikáljanak.

Seneca szenátor, Nero nevelője, a hires stoikus filozófus, korának egyik legnagyobb embere volt; vagyona 300 millió szesztercius volt (15 millió dollár), dúsan és fényűzőn élt, ezer ügynöke járta Egyiptomot és bonyolította le a jeles filozófus uzsora üzleteit. Egy Ízben 40 millió seszterciust adott kölcsön a britannusoknak, de olyan embertelenül nagy kamatra, hogy mikor az összeg behajtására került a sor, a britannusok fellázadtak.

Az orvosok és színészek nagyon jó keresettel birtak. Apelles, a hires tragikus színész 20 ezer dollárt kapott egy-egy fellépéséért. Paris és Pylades, a hires táncosok, ugyancsak milliók urai voltak. A versenykocsisok és gladiátorok is hatalmas vagyonokra tettek szert. .

A császárok a legeredményesebb üzletet folytatták: elkobozták a száműzött vagy kivégzett milliomosok vagyonát... Augustus császárnak mesés kincsei voltak, de egyszerűbben és szerényebben élt, mint birodalmának kis tisztviselői. A nép persze nyomorgott. ..”

Dr. Tóth Tihamér veszprémi pülpököt május 9.-én temették el Budapesten; 50 éves volt, influenzából fakadt fertőzés ölte meg. Nevét az egész világon ismerték és becsülték, mert a könyveit-amelyek tiszta krisztusi szellemben nevelték az olvasóit-több nyelvre lefordították. Ezeket a könyveket a kanadai magyarok is olvasták.

Bethlen István gróf, Magyarországnak sok éven keresztül miniszterelnöke, visszavonult a közéletről. A választóihoz irt búcsúlevelében többek közt ezeket mondta: “Ma nemzeti próféta csak az — s melyik képviselőjelölt nein akarna az lenni? — aki a nemzeti érdek szent nevében zsidót früstököl, grófot ebédel és lefekvés előtt minden földet és minden vagyont szétoszt, ami nem az övé. Ebben a nemes versenyben résztvenni nem akarok, mert félni lehet attól, hogy a tömegekben ezen az utón a bolsevista gondolkodásmód terjed el újra.”

A választási beszédek során megszívlelendő szavakat mondott Eckhardt Tibor arról, hogy mit jelentene a diktatúra a magyar életben. íme itt van:

“Az elmúlt négy esztendő során volt egy olyan törekvés, mely diktatúrát akart és ha €zt nem sikerült megcsinálni, ez úgyszólván

kizárólag a független kisgazdapárt érdeme. Miért harcoljunk a diktatúra ellen? Azért, mert a diktatúra a szabadságszerető magyar népet valósággal a szakadékba taszítaná. Minden országnak és minden népnek megvan a maga politikai rendszere, amely az illető nép szándékainak a legjobban megfelel. A magyar szabadságszerető nép és elsenyvedne, ha az éltető elemét, a szabadságot elvonnák tőle és helyette a szolgalelküség, a stréberség lenne itt úrrá. Minden rossz kikelne ennek az országnak a leikéből, mert jó csak a szabadságból fakad. Minden nép olyan rendszert érdemel meg, mint amilyet eltűr maga felett. Nekünk a diktatúra parancsuralma nem kell, mert a magyar történelem legdicsőbb napjai azt tanítják, hogy ez a nemzet a maga életét csak a szabadság szeretetének a jegyében tudta élni és valahányszor az elhalványult, minden alkalommal rombolás, pusztulás és gyűlölet lett a részünk. Mit jelentene a diktatúra a magyar életben? Azt jelentené, hogy az országban a törvényhozás, megkérdezése nélkül lehetne az uj adókat kivetni és senkinek sem lenne hozzászólása azokhoz. Jó rendszer volna az, hogy a kormány ellenőrzés nélkül gazdálkodhatna a pénzzel? Egy diktaturás kormányzatnak nem kötelessége elszámolni a közpénzekkel. Sokkal könnyebb a jó utón megmaradni, ha van ellenőrzés, mintsem anélkül. Ahol ellenőrzés nélkül lehet egy nemzet vagyonával rendelkezni, ott előbb vagy utóbb felüti fejét a nagyravágyás, a hiúság, a felelősségnélküliség és következik a pusztulás. A diktatúrával együtt jár a hivatalnokuralom elterjedése. A diktatúrában nincs még önkormányzat sem. Minden tisztség kinevezés utján kerül betöltésre és ha mégolyán tökéletes is a diktatúra, akkor sem lehet feltételezni, hogy minden vezetőszerepet betöltő ember tökéletes ember legyen. A hivatalnoki önkény terjedne el, ezt pedig mi visszaszorítani akarjuk.”

Az irodalom hirei: Babits Mihály megírta az önéletrajzát; Szabó Dezsőt 60. születésnapján ünnepelték s főleg a magyar ifjúság lelkesedik Az elsodort falu szerzőjéért; Kassák Lajost a kúria 2 hónapi fogházra Ítélte mert Anyám címére címmel könyvet irt, “amelynek egyik fejezetében a háború borzalmait írja le. Az ügyészség a fegyveres erő elleni gyűlöletre való izgatást állapította meg a könyvnek e részében és eljárást indított Kassák ellen.”

Milyen jól érzi magát az ember, mikor üdvének a világi életben való hiábavaló keresésében kimerülve, fáradt kezeit Krisztus felé kiterjeszti. — Pascal.