Tárogató, 1938-1939 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1939-01-01 / 7-8. szám

TÁROGATÓ 11 figyelemre méltatnák a magyar bélyegeket, amelyek az utóbbi években már a szépségük­kel is feltűntek. Grönland, dec. 1.-én bocsátotta ki az első önálló bélyegsorzatát. X. Keresztély dán ki­rály arcképe van rajtuk az 1 koronás kivéte­lével, amelyen egy sarki medve rajza van. Lengyelország bélyeggel is ünnepli a Te­­schen vidék megszerzését; a 25 garasos bélyeg nov. 11.-én jelent meg. A luteránus zarándok atyák 1839. jan. 20.­­án érkeztek meg New Orleansbe. Ugyana­zon a dátumon, de 100 évvel később, egy spe­ciális borítékot kapnak azok, akik 10 centet beküldenek erre a címre: The American Pub­licity Bureau, 1819 Broadway, New York. A borítékon Dr. C. F. W. Walther arcképe lesz, aki vagy 900 férfit, nőt és gyermeket veze­tett ki Németországból, hogy vallási szabadsá­guk legyen. <$>—---------------------------------------------------$> RÁDIÓ, ZENE <>----------------------------------------—-------------------------­A jan. 6.-i Music Appreciation Hour-ban (NBC, d. u. 2 órakor, EST) a fuvolát és klárinétot ismertetik, mig jan. 20.-án az oboát, angolkürtöt és fagótot (bassoon). A janu­ár 6.-i műsoron szerepel Händel (George Fre­deric, 1685-1759) “Water Music”-jának egy részlete, amelyet I. György angol király szá­mára irt. A neve onnan van, hogy a Tha­­mes-én játszották, mikor a király vizi kirán­dulást tett. A zenészek a királyi bárkát kö­vető tutajon voltak elhelyezve s jórészt fuvó­­hangszereken játszottak. A bemutatandó tánc nagyon dallamos és kedvelt részlet. — A műsor másik kimagasló száma Mozart klá­­rinét koncertjének a Fináléja. Ebben a klá­­rinét hangja teljes szépségében érvényesül. A jan. 6,-i műsor második felében játsszák Charpentier (Gustave, 1860, Franciaország) Impressions of Italy c. szerzeményéből az ösz­vér jelenetet (fagótok, kürt és csellók); Haydn (Franz Joseph, osztrák, 1732-1809) “óra” szimfóniájából az Andante-t, amely az óra tik-takkolását utánozza; Wagner (Richard, 1813-1883) Bolygó Plollandi c. operájából a fonódalt, Offenbach (Jacques, 1819-1880, Kölnben született, de Párisban élt) Hoffman meséiből a Barcarolát és a kiváló amerikai zeneszerző MacDowell (Edward Alexander, 1861-1908) Indiánus Szvitjéből egy részletet. Január 20.-án Schubert (Franz Peter, osz­trák, 1797-1828) C dur (C major) szimfó­niájából az Andante-t adják elő. Ez a szim­fónia volt Schubert utolsó nagy müve, ő maga sohasem hallotta, a befejezése után 8 hónapra meghalt. Az Andante témája roppant bájos, de panaszkodó hangú. — Beethoven (Ludwig van, 1770-1827, német, de jórészt Bécsben élt) 2 oboa és angolkürtre irt Trio-jából a menüettet, Franck (César August, belga szü­letésű francia, 1822-1890) hires d moll. (D minor) szimfóniájából a második részt (angol­­kiírt!), Mendelssohn (Felix Mendelssohn- Batholdy, 1809-1847, német) Szentivánéji ál­mából (A Midsummer Night’s Dream) az In­­termezzot (közjátékot) és egy részletet Bizet (Georges, 1838-1875,- francia) Carmen c. operájából. A műsor második felében a zenei humort illusztrálják. Műsoron vannak: részletek Haydn Meglepetés (Surprise) c. szimfóniájá­ból, amely a nevét különös körülménynek köszönheti. Haydn észrevette, hogy a hallga­tóság egyes tagjai elszunnyadtak a szimfóniái előadásai alatt. Ezért ebben a szimfóniában egy behízelgő, kellemes dallammal álomba rin­gatja őket, hogy aztán egy meglepetésszerü erős robajjal felriassza. Saint Saens, Johann Strauss, Deems Taylor és. Debussy müvei vannak még műsoron. Egy nap, mikor Londont vakációzás ked­véért elhagyni szándékoztam, egy barátom toppant be Battersea-i lakásomba, ahol jelig csomagolt útitáskák közt talált. Hová mész?-kérdezte. Batterseaba-feleltem-Párison, Belforton, Hei­­delbergen és Frankjurton keresztül. Azt hiszem, felesleges mondanom, hogy ez itt Battersea-szólt a barátom. Egészen felesleges — válaszoltam én — és lelkileg nem, igaz. Én itt nem láthatom Bat­­terseat. Én itt nem láthatom Londont vagy Angliát. Nem láthatom azt az ajtót. Nem láthatom azt a széket, mivel a szokás felhője ereszkedett le a szemem elé. Az egyetlen mód visszajutni hozzájuk abban áll, hogy másfelé megyek. Az utazás egész célja nem az, hogy idegen földre tegyük a lábunkat, hanem hogy végre a saját országunkba tegyük a lábunkat, mint egy idegen országba.” (G. K. Chester­ton.) ^ * * “Ahol a jellem nem nagy, ott nincs nagy ember, nincs még nagy művész se, nincs nagy cselekvő ember se; csak bálványok vannak, amelyeket a sokaság olcsó és rövid életű tap­sai kedvéért kiástak; az idő teljesen el fogja törölni őket. Külső siker keveset számit. Az egyetlen dolog: nagynak lenni s nem annak látszani.” (Romain Rolland.) * * * “Az emberiségben a fennsőbbség egyéb jelét nem ismerem el, mint a jóságot.” (Beethoven.)

Next

/
Thumbnails
Contents