Tanügyi Értesítő, 1918 (16. évfolyam, 5-10. szám - 17. évfolyam, 1-4. szám)
1918-06-01 / 10. szám
10. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 3. oldat mondható minden részrehajlástól s hol bírálatot kell' is mondania, teszi ezt anélkül, hogy a tárgyilagosság útjáról letérne. Sarkalatos elvként mondja ki, hogy az elemi iskola IV.-ik osztályának s a gimn. I.-osztályának tantervét meg kell változtatni, illetve a IV. osztály tananyagát felkeli emelni. E felemelési javaslat el nem fogadható, mert az elemi iskola jelenlegi tanterve kulturális és közgazdasági, valamint nemzetiségi szempontból a legnagyobb körültekintéssel, a „népiskola“ fogalmának megfelelően állapíttatott meg. De nem emelhető fel különösen a kiterjedtebb nyelvtani elemezés szempontjából, mert hiszen a népiskolákban sok ezer idegen ajkú gyermek tanul s ha ezek „gondolataikat magyar nyelven szóval és írásban ki tudják fejezni,“ kötelességüknek eleget tettek s a IV. osztály keretében nem is volnának képesek az elemezés réjtelmeibe ehatolni, mint a gimn. tanterv kívánja. A tananyag felemelése ellen szól az az érv is, hogy a népiskola az alap, tehát az épület többi részének (a középiskoláknak) kel! ehhez alkalmazkodni. Nehézséget okozna a természetrajznak az elemi isk. IV. osztályában rendes tárgyként kezelése is. Az olvasmány tárgyalás alkalmával a nekik szükséges ismereteket tankönyv kezelése nélkül is megszerezhetik. Ezekben ki is merítettem azokat a kifogásokat, melyeket a pályamű ellen fel lehet hozni. Többi részében helyes. Az oktatásüggyel szeretettel foglalkozó egyén gondolatvilágát tükrözi vissza. A földrajzot illetőleg a pályamű által ajánlott mód másként nem is képzelhető. Latint, rajzot, számtant, mértant illető javaslatai helytállók Befejező részben jelzett azon kívánsága, hogy „azoknak a tanároknak, kik a gim- nasium 1. osztályában tanítanak, lelkileg le kell tudniok szállani a tanulók leikéhez .................... ne legyenek első sorban katedrális professzorok, hanem legyenek pedagógusok izig-vérig .................... Éb resszenek maguk iránt szeretetet és bizalmat a gyermeki szívben“ . . . úgy stilus, mint eszmemenet tekintetében gyönyörűek. Talán tévedésből maradt ki ez a mondat: a gimnásium I. II. osztályában nem „előadni," hanem módszeresen tanítani kell. Nézetem szerint pályázó a föltett kérdésre helyesen felelt meg s részére a pályadijat kiadni véleményezem. B.) „ Az iskolák az életet szolgálják." A pályamű írója a pályatételt illetőleg lényeges tévedésben van. A kérdés ugyanis az, hogy miképpen lehetne kapcsolatot létesíteni az elemi iskola és a középiskolák1 között. Pályázó ehelytt azt fejtegeti, mi a külömbség az elemi iskolák V. VI. osztályának és a gimnázium (po!g. iskola) I. IL osztályának tantervé között ? A külömbsé- get túlhajtott részletességgel megállapítja, de, hogy ezt miképpen lehetne elenyésztetni, illetve miképpen kellene a tanmenet folytonosságát megvalósítani, erre nézve semmi javaslatot nem tesz s igy, mint olyan munka, mely a kitűzött pályakérdésre megközelítőleg sem felel : nem jutalmazható. Szerző munkája keretében a magántanulók sérelmeit is szóvá teszi s fájlalja, hogy tantervi eltérés folytán az elemi iskola V. vagy VI, osztályt végzett tanuló nem csupán különbözeti, hanem rendes osztályvizsgát tartozik tenni az I. vagy II. polgáriról s ez anyagi terhet is jelent. A tanterveknek ezt az intézkedését súlyos beszámítás alá venni nem szabad, mert az iskolákat elsősorban nyilvános tanulók részére létesítették. És sokkal helyesebb, ha a tehetséges szegény tanulókat tandíjmentességgel, ingyen internátussal, könyvekkel stb.Jimogatjuk, mintha nehány magántanuló kedvéért a különféle intézetek eredeti*” "jellegüktől megfosztatnának. Az elemi ""iskola népiskola s ha növendékei külön vizsga nélkül más irányú intézet fel-
