Tanügyi Értesítő, 1918 (16. évfolyam, 5-10. szám - 17. évfolyam, 1-4. szám)
1918-04-01 / 8. szám
XUl. p'uíclyam — szaimar-Démeti, 1918. április 8 -ft szám. TRnÜOYl ÉRTESÍTŐ NEUELÉ5- É5 OKTRTR5UBYI 5ZRKLRP 11 |§§ Felelős szerkesztő: Neubauer Elemér, SzatiTidr-németl, Tanitskhóza. ■vlSsíSlM •> "I 1 Y ■ -4 •' Tároszerkesztő : Székely Rrpáő, Nagybánya* j megjelenik min- j öen hónap 1-én Kiadótulajdonos: a Szatmárvármegyei Altalanos Tanitó-Egyesület. Előfizetési ára : egy éure ö kor. A tanítói páíya jövője. Irányadó körökből származó hir szerint a falusi jegyzői pályára hivatalosan utat nyitnak a jogvégzettségii embereknek, hogy ily inódon a jogi fakultások túltermelése egyfelől gazdaságos elhelyezést nyerjen, másfelől a jegyzői karra ezután háramló köz- igazgatási, politikai és közgazdasági újabb feladatok nívósán láttassanak el. Részünkről csak helyeselni tudjuk, amikor a magyar társadalom és kormányzat a falu vezető embereinek készültségére súlyt helyez, de önkénytelenül felvetődik a kérdés, mi lészen a tanító kvalifikációjának emelésével? A tanítótól szintén hova-tovább mind többet várnak. A belterjes, módszeres tanitás, a lélektani alapon, nyugvó nevelés már most is kiforrottabb tudásu egyéniséget igényelne. Ha arra gondolunk, hogy az ifjúság további irányítása, a nép gazdasági és állampolgári nevelése a közel jövőben a tanító legkomolyabb feladatává válik, önbizalom helyett kétség támad lelkűnkben. A község lakóiból a rossz szokásokat kiirtani, a művészi dolgok, a természet szépségei iránt fogékonnyá lenni, benne a szociális érzéket kifejleszteni, higiénikus, ésszerű életmódhoz szoktatni—mind olyan követelmények, amelyek sikeres keresztülviteléhez befejezett tudásu, önbizalommal rendelkező, tekintéllyel biró, lelkesedni tudó egyéniség kívántatik. Nem tartozom azok közé, akik a tanítóképzők értékét és érdemeit kisebbíteni szokták. Ezen intézetek Ízelítőül megadják mindazt, amit a rendelkezésükre álló idő alatt a 14—18 éves ifjúnak megadhatnak. De tapasztalatom szerint ez az idő nem elegendő árra, hogy a leendő tanító a szükséges szaktudást és a társadalom által feltétlenül megkívánt általános műveltséget megszerezhesse. Azt meg. egyenesen könnyelműségnek tartom, hogy a 18 éves ifjú nagy felelősséggel járó, önnálló pályára bocsáttatik. Itt hiba van, ami korrektivumra szorul. A tanítóktól indult ki ez a méltánylást és megbecsülést érdemlő jelszó: „Tanulni akarunk!“ Egyöntetű a vélemény közöttünk abban, hogy a leendő tanító legalább is két évi egyetemi kurzusra bocsáttassék. Ország- nagyjaink egyre emlegetik a népiskola s a népmüveltség jelentősségét, a tanítóképzés és képesítés államosítása most van napirenden: tehát időszerű volna a tanító előtanulmányai kiterjesztésének kérdését megfontolás tárgyává tenni. Az a két év, amit a magyarság és a tudományos világ
