Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)
1917-06-01 / 10. szám
10. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 7. oldal. vei és tárgyalásával foglalkozik és részletesebben ugyan, de ezt dolgozza tel a gimn. a II. osztályában. A latin-, illetne a németnyelv ez iskoláknak az elemi iskolával szemben külön tárgyai. A magyar történelem a VI. osztályban az áttekintő ismétlés után a mohácsi vésztől részletesebben s az okok keresésével tanit- tatik a legújabb időkig. A gimnázium és polgári iskola e tárgyból a II. osztályban is csak az olvasmányok alapján ad valamit s úgy az alkotmányíanból is. Ez azonban midenképen kevesebb annál, amit az elemi iskola VI. osztályában a tanuló a tárgy tanításánál szerezhet. A VI. osztály földrajzi anyaga Magyarország gazdasági földrajza, ipari és kereskedelmi, közlekedési viszonyai, s ezeknek hatás1, továbbá Európa áttekintése után a többi földrészek ismerteiése és a csillagászati foMrajzból a legszükségesebbek. A gimnázium II. osztályában Európa, Ázsia, Afrika ismertetése. A polgári iskola az elemi iskola VI. osztályának anyagát tanítja. A természetrajzból az elemi iskola VI. osztályában a külföldi állatok közül emlősök, madarak, tengeri, vizi állatok, puhatestűek. Aztán az ásványok, külföldi növények, gyarmatáruként szereplő növények s a növények élettanából némi tanítandó. A gimnázium II. osztályában valamint a polgári iskolában őszi és tavaszi időszakban gazdasági és fás növények, növényélettan, aztán állatok. A polgári iskola a gerinctelen állatok legfőbb csoportjának egyedeit is tanítani kívánja. A gimnázium a tengeri emlősök, majmok, erszényes emlősökön kívül a nálunk élő madarakat, aztán csúszómászó állatokat, kéíéltüeket, puhányokat, halakat, bogarakat, lepkéket, rákokat, gilisztákat ismerteti. Eltérések- vannak, de a lényeg az, hogy az anyag ez osztályokban megközelíti egymást. Az elemi iskola a VI. osztályban a természetrajzi kis ismeretei szélesíti a gazdaságiam és természettani ismeretekkel s így a más két iskolának e tárgynál mögötte nem marad. A számtanból az eiemi iskola VI. osztályában a töke, százalék, nyereség, veszteség, a közönséges törtek s nehány mértani alak az anyag. A polgári iskola II. ősz" tályában a közönséges törtek mellett az egyszerű hármas szabályhoz tartozó feladatok, amilyeneket pl. az elemi iskolában is bár nem e néven a példák levezetéséül használni és alkalmazni szoktunk, s aztán mártan- ból a legegyszerűbb testek. A gimnázium II. osztályában számolási előnyök, arányosság, kettős tétel, százalékszámítás, összetett hármasszabály tanítandó. Mértanból pedig a szögletes és görbelapú testek elemzése, felület és köbíanalom számítása a tanítás anyaga, de természetesen kell a testek rajzolása s modellek készítése is. A tanterv által felállított eltérés és különbség, amint látható, nem olyan, hogy ezt az elemi iskola VI. s a gimnázium és" polgári iskola II. osztályai között eltüntetni ne lehetne. A leglényegesebb s a legfőbb a latin- és a némeínyelv. Ha a különbségeket egy új tan tervvel eitüntetnők, s ha annak a lehetőségét keresztülvinnők, hogy a? elemi iskola V. osztálya ez iskolák I. s a VI. osztálya ez iskolák II. osztályával egyenlőnek tekintessék, a tanulásnak, az életre előkészülésnek nagy könnyebbségére lennénk. Akkor az iskola igazán az életnek lenne iskolája, az életnek szolgálna. Minden iskolának célja a nevelés és tanitás. Ha ez elvet az elemi iskola- s a középiskolák alsó két osztályába az életre előkészítés gondolatával egyenlően belevinnők, emelnők az elemi iskolát, s hozzáférhetőbbé és népszerűvé tennök a középiskolát. A kassai tanke- rülati igazgató valamikor egyik refonnirányú cikkében, a latin-nyelv tanításának megkee- dését a gimn. 111. o. tenni ajánlotta. Bár azóta a giinn.-i reform a németnyelv tanításának kérdését hozta előtérbe, s a legutóbbi világ események nálunk az előtérbe állítást érdekszerüleg kívánják, mégis a reformnál a közélet, az iskolák közelebb hozása céljából az lenne a helyes, ha a középiskolák alsó két osztályában a tudományos rendszerezés kisebb s az elemi iskolai tanitásmód nagyobb tért hóditana. Ez az említett iskoláknak javára válnék s a köznek hasznára. Ezzel az elemi és középiskolák között az ür részben megszűnnék. Ez a közönségre nagyobb előnnyel birna, mint az elemi iskolának nyolc osztályúvá fejlesztése, amelyet felkapott hangzatos elvnek tartok csupán.
