Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)
1917-05-01 / 9. szám
6. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 9. szám. iskolai tanuló a negyedik osztály sikeres elvégzése után már a középiskolába igyekszik, az elemi iskola magyar nyelvtani tananyagát a részletes elemezéssel kibőviten- dönek tartom. A többi nyelvtani rész már megegyezik a gymnásiumi nyelvtani anyaggal. 3. ) A latin nyelvet a gymnásiumi első és második osztályából kiküszöbölném. Ezzel a holt nyelvvel nagyon sok gyermek küzd; különösen a mostani'divatban levő ugyne- vezet „direkt“ módszer tanítása mellett. Valósággal kin nézni, hogy a szegény kis diák latinul ke!! hogy tudjon beszélni; latinul keil hogy megtanulja a gramatikai szabályokat, holott még magyarul sem tudja. Sok gyermek a latin nyelv miatt elkedvetlenedik és abba hagyja a tanulást. De hamar az általános műveltség szempontjából csakugyan csak tanulnia kell a latin nyelvet, van ideje bőven hat éven át még annyi latin nyelvi tudásra szert tenni, a- mennyire akár fakultative, akár gyakorlati életre nézve szüksége van. Az elemi iskola fiú negyedik osztályából kiküszöbölendő a kézimunka, mely sem az arra fordított idő, sem a belé fektetett erkölcsi és anyagi töke kamatát nem hozza meg. Azért tehát helyette az elemi iskola negyedik osztályába elv tantárgy állítandó be, mint 4. ) a természetrajz. Az örökszép természet titkait megismerni, az örökszép természetben gyönyörködni, sokkai több eredményre jogosít fel, mint a kézimunkával való piszmogás. Az elemi iskola négy alsó osztályában tanulóink nem tanulnak természetrajzot; csupán a beszéd és értelemgya- korlat folyamán hall a gyermek valamit e tantárgy köréből; ez vajmi csekéiy. A kézimunka helyett tehát az elemi iskola negyedik osztályában a természetrajz volna tanítandó, de csak.oly mértékben és oly módon, hogy az bevezetője legyen a gymná- sium első osztályában tanítandó természetrajznak. Ily módon a tanuló e tantárgynál is már teljesen ismeretes dolgokkal fog találkozni a gymnásiumban, melyek felette megkönnyitk majd helyzetét. Oly természetrajzi tananyag állítandó össze, melynek egyik kezdő része az elemi iskola negyedik osztályában, a másik folytató része pedig a középiskola első osztályában volna t; oltandó. 5. ) A számtan tananyaga az elemi iskolai részt illetve teljesen elég; ehhez sem tenni, sem pedig belőle elvenni nem keii semmit. Azonban föltétlenül megkivántatik az, hogy a középiskola tananyaga az elemi iskola negyedik osztályának tananyagához a’kal- maztassék oly formán, hogy az első féiév nagy részben a négy alapművelet bő átismétlésére szorítkozzék és csak aztán menjünk át a föltétlenül szükséges más matha- matikai műveletek ismertetésére úgy, hogy a gyermek sziníe észrevétlenül kerüljön már a magasabb mathematikai műveletek tömkelegébe, (időszámítás, vegyitési szabály stb.) Akkor e tantárgynál is eltűnnek a nehézségek. 6. ) A földrajz tanításánál a gymnasium első osztályában szintén nincs átmenet az elemi iskola negyedik osztályából. E tantárgynál a tananyag a földrajzi alapfogalmak nagyon is bő és részletes, szinte tudományos tárgyalásán kezdődik. A gyermek előtt ismeretlen, nehéz dolgok kerülnek eiö a gymnasium első oztályában, melyek egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy kapcsolatot létesítsenek e tantárgynál az elemi iskola és a középiskola között. Később aztán még a csillagaszati dolgok is előjönnek és csak a tanév második felében folyiatják ott, a- hol tulajdonképpen kezdeni kellett voina; tudni illik a leiró földrajz további tanulásánál : Magyarország földrajzának átismétlésével és Ausztria-Magyarország, illetve a monarchia földrajzának ismertetésével. A földrajz tanításánál a gymnásiumban tehát nagyon is indokolt a tantervnek megváltoztatása. Meg kell fordítani a dolgot! A tanév első felében tánittassék az a rész, a- meiy a második félévben ianiítaíik és ameiy alkalmas a tanulókra nézve arra, hogy átmenetileg a második félévben az idegen földrajzi anyaggal megismerkedjenek. Hátra volna még az egyes rendes és fontosabb tantárgyak közül a 7. ) mértan, ügy tudom, ha nem csalódom,
