Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)
1917-01-01 / 5. szám
4. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. szám. Ha pedig a községi faiskola területét tudakolják, a gazdasági ismétlő iskola gyakorló területe rögtön átváltozik községi faiskolává. De tegyük fel, hogy meg van ez iskoláknál a törvénykivánta megfelelő gyakorló terület, kérdés, megvannak-e a szükséges gazdasági eszközök és a befektetendő tőke. Nem kell sokáig töprengeni a feleleten. Nyugodtan válaszolhatjuk: legtöbb helyen nincs. Egy ásó, egy rossz kapa, egy bicska csak nem nevezhető egy gazdasági iskola felszerelésének ; ami pedig a befektetendő tőkét illeti, arról meg egyáltalán szó sincs. És végül jön a gazdasági ismétlő iskolai tanító, ki évi 100 koronáért kell, hogy egy falu népének gyermekeit önálló, szakképes, a föld- mivelés minden ágában jártas, magyar földművelő osztállyá nevelje, gyakorló terület és müveltető eszközök nélkül. A közoktatásügyi kormány az ily gazdasági iskolák felállításánál azt az eljárást követi, hogy a polgári községet kötelezi a gyakorló terület adására, kötelezi továbbá a dologi kiadások fedezésére, a maga részéről csupán a személyi kiadások fedezésére szorítkozik, de e tételnél is csak ott, ahol ezt már a polgári község vagyontalanságá- nál fogva csakugyan nem bírja fizetni. Ha megvizsgáljuk most már, hogy a megyénkben hány községnek van gazdasági üzemre alkalmas ingatlana, csakhamar meggyőződhetünk, hogy legtöbb községnek vagy egyáltalán nincs ingatlana, vagy ha van, az már rég közhasználatban van, mint temető, epreskert, dögtér, közlegelő, ökörtilalmas, községi faiskola stb. Mit kell tennie a községnek, hogy a közoktatási kormánynak eleget tehessen? Bérelnie kell területet. Igen ám, de ezt nem teszi, hanem mint már fentebb is említettem, a már meglevő és már közhasználatban álló területét pl. a faiskoláját dobja oda s mutatja be gazdasági ismétlő iskolai gyakorló terület gyanánt. Ha pedig erősen kényszerítik, hogy külön megfelelő területet adjon, egyszerűen azt feleli, hogy nincs. Ez az az ütköző pont, melyen megtörik minden e célt elérni szándékozó jóakarat. Hogy állunk a felszereléssel, a fenntartással és a dologi kiadások fedezésével ? Éppen úgy mint a területtel. A községek ma 80—100, sőt sok helyen ennél több százalékos pótadókkal küzdenek. Sokszor hallottam már falusi emberektől, hogy nem az állami egyenes adó öli meg a gazdálkodó embert, hanem a pótadó. Érthető is. Minden községi közigazgatásba vágó dolog, községi közíerhen alapul. Legtöbb községnek ingatlan vagyona utáni jövedelemé nem lévén, az összes kiadásokat községi pótadóból fedezi. Nem csoda, hanem nagyon is érthető, hogy minden község arra törekszik, hogy közös terheit csökkentse, minél kevesebb pótadóval kormányozza közigazgatását. A gazdasági ismétlő iskola fentartási költségeit is hát redukálja a minimális összegre úgy, hogy egy-egy község csak 20—30—40 korona fenntartási költséget képes megszavazni a gazdasági ismétlő iskolai célra, de ha nem elégedtünk meg ennyivel, képes felebbezni és egyben- talán — a legfelsőbb trónzsámolyáig is, ha kell, csak ne kelljen fizetnie. Az ügy, az iskola célja itt nagyon keveset számit, mert maga az iskola nem életképes, nem tud működésével oly eredményt produkálni, mely áldozatkészségre serkentené az adózó polgárt, földmivest. Hiába valónak bizonyul a tanító igyekezete, szorgalma, mert a fentebb említett anyagi érdekek előbbre valók és azokon megtörik minden jóravaló cél és igyekezet. Most már tehát az a kérdés áll előttünk, mi volna a teendő, ezen falusi kisebb fokú gazdasági ismétlő iskolák galvanizálására ? A kérdésre a felelet igen egyszerű volna. Miután itt súlyos beteg üggyel van dolgunk, egy merész, de biztos operativ vágással segíteni lehetne a bajon. Vegye át az állam az összes gazdasági ismétlő iskolát és ne bizza többé a községekre, mert most ezen gazdasági ismétlő iskolák sem az államé, sem a községé. Az ügynek ilyképen radikális megoldása ez időszerint nem remélhető, mert nincs az illetékes helyen erre fedezet. Tehát oly módot említek fel, mely ha nem maradna papára írott malaszt, életképessé tudná tenni a falusi gazdasági ismétlő
