Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)
1917-03-01 / 7. szám
4. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 7. szám A falusi gazdasági ismétlő iskolákról. A mostani világháború eddigi tagaszta- lata is világosan megmutatta azt az irányt, amelyet Magyarországnak népei boldogabbá tétele, jövőjének biztosítása és a többi műveltebb államok közt a súlyát megillető hely eiíogla'ása érdekében követnie kell. Ez az irány nem más, mint hazánk mezőgazdasági kincses bányáinak minél eredményesebb^ gazdaságosabb kiaknázása, gazdálkodási viszonyainknak kulturáltabbá, intenzivebbé tétele. A mezőgazdaság soha sem volt még oly mozgalmas, mint az utóbbi két év alatt. Nagy szaktekintélyek nyilatkoznak és cikkeznek mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében. N igyon helyes, hogy ezzel kapcsolatban mi is szóvá tesszük mezőgazdaságunkkal kapcsolatos iskolánk, a gazdasági ismétlő iskola életképességének fokozását, mert hazánk mezőgazdaságának kulturáltabbá tétele az anyaföld gazdaságosabb kiaknázását, a gazdaságok okszerűbb kezelését, s így az ezekkel szoros kapcsolatban levő gazdasági oktatás fokozását is eredményezi. A gazdasági ismétlő iskola fennállásának elengedhetetlen feltétele a gyakorlóterületnek a legutóbbi jeligés pályázatnak megfelelő módon vaió biztosítása, Legyen ez a terület minél nagyobb s nem vadvizes, szikes vagy más terméketlen talajú, hanem lehetőleg a község közepes talajminőségének megfelelő.—Leltára pedig rendelkezzék azon gazdasági eszközök összességével, a- melyeket egy kisebb-parsztgazdaságban jövedelmezően alkalmazni lehet. Nem azt értem az alatt, hogy a legkiválóbb vető'« gépekkel és más ilyen földművelő eszközökkel is rendelkezzék,— mert hiszen ez igen költséges lenne,— hanem legyen pl. egy kézi sorvetőgépje is, hogy a tanitó növendékeinek a gyakorlóterületen termesztett sorba és szórva vetett növények hozamát, azok killömbségét, a sorbavetés hasznát gyakorlatilag is megmutathassa. Szerintem a gazdasági ismétlöiskola kezdetben ne foglalkozzék kizárólag uj, vagy nagyobb hasznot adó növények termesztésével, mert a mi paraszt gazdáink mint rendesen minden újításnak, úgy ennek is ellenségei lennének s létre jönne az ellenszenv a gazd. isin. iskola iránt már akkor, amikor annak működését s így hasznát még nem is ismerik. Míg a környéken termesztett s csak próbaképeni ujnövények termesztésével foglalkozó gazd. isin. iskola, ha már kezdetben is szebb búzát, répát vagy tököt tud felmutatni, mint gazdáink, azonnal érdeklődés tárgya lesz, s megindul a gazdasági ismétlő iskola-több oldani támogatása s így életképességének fokozása biztosítva van. A gazdasági ism. iskola kisebb mértékben foglalkozzék konyhakerti növények ter- mésztésével és a méhtenyésztéssel is, mert ezek mint igen jövedelmező gazdasági ágak a gazdasági isin. iskola iránt népünkbe nagyobb bizalmat, szeretetet öntenek. A gazg. ism. iskolai lanitóképzést is feltétlenül módosítani kell és pedig oly formán, hogy a nyári négy hetes tanfolyamokat legalább is nyolc hétre bővíteni és a tanfolyamokat nem a nagyobb gazdaságok, uradalmak mintájára berendezett földnrives iskolákkal, hanem egy-egy jobb berendezésű és hirű,- a kisebb-parasztgazdaságok mintájára berendezett önálló gazdasági népiskolával kapcsolatban kellene tartani, mert itt látná alkalmazva a hallgató tanitó azokat a gazdasági eszközöket, gazdálkodási módokat, amelyek a kisebb parasztgazdaságokban s Így a gazd. ism. iskolában is jövedelmezően alkalmazhatók. Hisz egyik mivelési ág csak a kisebb parasztgazdaságokban, másik pedig csak uradalmakban vihető keresztül, vagy pedig használható jövedelmezően, már pedig a gazd. ismétlő iskola nem az uradalmak, hanem a kisebbparasztgazdaságok fejlesztésére neveli növendékeit. A gazdasági ism. iskola tanítóinak fizetés felemelését is szükségesnek tartom, már azon egyzerű oknál fogva is, hogy gazd. ism. iskola fenti irányú vezetése oly nagy
