Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)
1917-03-01 / 7. szám
7. szám. tanügyi értesítő 5. oldal. terhet róna az illető tahitóra, hogy más i- rányu alkalmazást, szerény tanítói fizetésének kibővítése céljából nem fogadhatna el. ópáiyi. Főóra Dénes közs. tanító. ♦♦♦ HIURTRLOS RÉSZ-Figyelmeztetés. A kir. Tanfelügyelő rendeletéi egyenként beiktatandók. Minden rendelet tartalmának kivonata a számával és a kir. Tanfelügyelő vonatkozó számával is ellátva leírandó. Ezen papírlapra a „Tanügyi Értesítő“ illető száma is feljégyzendö. 5zatmdrudrmegye kir. tanfelügyelőjétől. 272—1917. tfsz. A vármegye népoktatási intézeteinek vezetőségéhez. A „Hősök emlékét megörökítő országos bizottság“ az alábbi kérelmet intézte hivatalomhoz, melyet szives figyelembe és támogatásra ajánlok. „A véres harctéren elpusztult a nemzet virága. Ifjak és öregek dallal ajkukon, bokrétával sapkájukon és a lelkesedés lángjával szivükben mentek meghalni- azért a szented földért, melyet hazának nevezünk. Mit adhat vájjon a haza, a nemzet cserébe elköltözött és kihűlt szivü hős fiainak? Vájjon elég-e az, ha drága emléküket szivébe zárja? Aligha. Hiszen a mi sziveink is egyszer kihűlnek, ami pórló testünk is egyszer megsemmisül s velünk együtt e- nyészetbe omlik minden emlékezés. Nem bizhatjuk a hősök nagy tettének méltó cs örök időkre való megörökítését a mi véges megőrzésünkre. Emlékjelet kell állítani nekik, kőbe vésett, ércből alkotott, fából faragott, vagy ecsettel festett olyan emlék táblát, oszlopot, emlékművet, síremléket, amely hosszú idők múltán is megállítja az éiet vándorát és figyelmezteti a nemes, emberi, honfiúi önfeláldozásra és lelkesíti az eszményi példaadáshoz hasonló nagy cselekedetekre. Ez a szempont az emberiség erkölcsi nevelésénél rendkívül fontos. Nem ismernék a magyar szociális és kulturális élet berendezkedését, ha e szempont érvényesítésénél nem gondolnánk a magyar tanítóságra, amely vezetője, nevelője, oktatója a közértelmiségnek s éppen ezért ha valakire, úgy rá vár a feladat, hogy a mai nagy idők gyönyörű tanulságait beoltsa a szélesebb és gyermekibb lelkű népesség szivébe. A „Hősök Emlékét megörökítő Országos Bizottság" azt tűzte ki céljául, hogy hozzásegíti az egész magyar társadalmat, a nagyokat és kicsinyeket, a gazdagokat és szegényeket, a testületeket és magánosokat annak a lehetőségéhez, hogy testületi körükbe, városaikba, községeikbe tartozott és hősi halált halt harcosoknak emlékét, művészi, magyar jellegű emlékművekkel ö- rökithessék meg, É cél elérésére egyesítette egy bizottságban a legelső magyar művészed testületek, a Magyar Képzőművészek Egyesületét, a Magyar Iparművészeti Társulatot, a Magyar Mérnök és Építész Egyletét és a Magyar Építőművészek Szövetségét s ezeknek közbenjöttével kitűnő magyar művészek tervezésében egész sorát ké- szitet'e el a művészeti emlékmüterveknek. Ez elkészült tei vezésekről katalógus sorozatot készít, e sorozat első számát van serencsém megküldeni s kérem, hogy mél- íóztassék mozgalmunkat körrendeletben hazafias tanító karnak figyelmébe ajánlani és felhívni őket arra, hogy amennyiben községükben valamely testület, egyházi hatóság, esetleg maga a tantestület, vagy magános ember a testületi, vagy családi, kötelékbe tartozott hősi halottaknak emlékművet kíván emelni, a szándékolt emlék hősi emlékművekre bizottságunknak tegyenek megrendelést, vagy egyáltalán e célból bármily irányú tájékozódás végett bizottságunkhoz forduljanak. Bizottságunk teljesen altruistikus, hazafias és kegyeletes alapon működik s nincs üzleti céija. Éppen ezért nemcsak
