Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)

1917-03-01 / 7. szám

7. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 3. oldal. nés, nagyobb takarékosság. Ezek a háború parancsai. Mennél szükebb körben cl valaki, annál inkább kell, hogy megszívlelje ezeket. Csak igy és csak akkor vívhatjuk ki azt a győzel­met, amelyet várunk s amelyet oda- künn, fenn, lenn, a mélyben és a magas­ban katonáink ki kell, hogy vívjanak. Mi azért a győzelemért itthon dolgoz zunk annyit, amennyit csak erős aka­ratból tudunk. (Nagybánya) 5zékely Érpdö. fDEölELENT R HRRÍDRülK TRUITOTT K1RDR5E! „TRN1TÓKHÉZE IRKFEő“ és beszerezhető kiaöóíulajőonosánál: . LÜEI5Z ZOLTRN KÖHYU- ÉS PnPIRKERESKEDÉSÉBEH 5zatmár-Hémeti. — Sutmann-paiota. PiGYELEHl ! 5elejles utánzatok vannak forgalomban. Arany János. Arany János születésének századik év­fordulóját ünnepli most az úri magyar tár­sadalom. Hadd tűzzünk mi is egy szál virágot ama koszorúba, amely nagy költőnk emlékének van ez alkalomból szentelve. Nem találunk honunkban laniílt embert, akire Arany János költészete hatással ne lett volna. Ö a mi nemzeti klasszikusunk. Méltóságosan hömpölygő eposzainak e- ziistüs hullámain elringatva ragadja a magyar ifjúság lelkét ama tíindéri tájak felé, hol a magyarság mitoszi korszakát élte. Derese­déi fővel sem tudjuk felejteni azt a hatást, melyet Arany költészete ifjú éveinkben reánk gyakorolt. A meseszövés bubájává!, a szó kifejező erejével eleveníti meg előttünk Meotis ingoványait s a Don melléki végte­len síkságokat, a hunok titáni küzdelmeit, Etele és Buda versengéseit. Majd honfoglaló Árpád. Szent László, jeruzsálemi Endre kora varázs'ódik a késői utód szemei elé. A világhíres Toldi-trilogián keresztül is­merjük meg a magyar lovagkor pompázó fényét, mozgalmasságát. Azután a Hunyadiak kora, a török ura­lom, a Rákóczi korszak, a nagy Széchenyi alakja ihleti meg Arany múzsáját, hogy az ő csupán finom rezdületeket felvevő lant­jának húrjai sziintetlenüi hallassák azt a zsongitó zenét, mely a régi dicsőségen el­merengő magyar szivnek olyannyira kedves. Az az erős történelmi érzület, nemzeti' büszkeség,ami iskolázott társadalmi osztálya­ink lelkiiietéből eiő-elő csillan, nem annyi­ra történelmi tanulmányok lesziirödése, mint inkább Arany János nemzetnevelő költői hatásának eredménye. A történeti érzület fejlesztésére, a legendás ősök tiszteiéire, a nemzeti hagyományok vesztatüzének élesztősére mi sem lehet al­kalmasabb, mint nagy költőnek délibábos eszmevilágába való elmeriilés. Ezideig értethetctlen okokból társadal­munknak csupán a műveltebb rétegei része­sedtek nagy költőnk szellemi kincseiben, nekünk — tarátoknak— tennünk keH'rÁ'n, hogy Arany J. költészetének sugarai min­den kunyhóba bevilágítsanak. Hadd találjon utat ezen izig-vébg magyar nemzeti költé­szetben rejlő mérhetetlen nemzeínevelő erő a nép millióinak szivéig. Hiszen a magyar nép szellemi szintje elbírja, lelki berendez­kedése egyenesen várja képzeletének meg­tel mékenyitését. Népünk elmerengő turáni komorsága alatt ott lappang a mélytüzű honszeretet, a sejtelmes történelmi érzék. Ezeknek tápot kell nyújtanunk. Arany költészetének tárgyai, tőről met­szett magyaros mondásai, szófiizései, csen­gő-bongó rimei kedvesek és érthetőek min­den megyar ember előtt egyaránt, tehát önként kínálkozik ezen nemzetnevelő erő­forrás az értékesítésre. E nemes és hazafias munka vállalásának elhatározásával ünne­pelheti meg a magyar tanítóság koszorús költőnk emlékezetét a legméltóbban. (Szatmár.) Neubauer Elemér.

Next

/
Thumbnails
Contents