Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)
1917-03-01 / 7. szám
2. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 7. szám. élelmezése ne csak fenn ne akadjon, de jobb lehessen, mint amilyen ma. A munkaerő igen megapadt. A munkáskéz megfizethetetlen. Szaporítsuk a munkakezet. Azon kell lennünk, hogy azok, akik eddig, akik a háború előtt a nehéz munkán kívül állottunk, ki vehessük belőle a részünket. Nem szégyen az, de hazafias cselekedet. Ezt a hazafias kötelességet teljesítenünk kell. Némelyik városnak középiskolai tanulóifjúsága helyes ambiciönalás és vezetés mellett egy-egy területet müveitek meg a háború alatt. Ezt lehetne általánosítani is talán . . . Ügyszeretettel és eréllyel okvetlenül meg kell tenni. Minden olyan községben, amelyben középfokú intézetek vannak, egy-egy területet kellene az ifjúságnak kijelölni, átengedni. Azok a társas kirándulások, de főképpen a játékdéiu- tánok erre még béke idején is részben felhasználhatok. S mennyi erkölcsi, mennyi nevelő hatás lenne abban a munkában és annak eredményében, amelyet igv el lehetne érni!! Olvastuk,, hogy a tél folyamán Berlin főutcáiban a közlekedést gátló hőtömegnek eltakarítását önkéntes csoportok végezték. Nem önkéntes katonák, hanem önként vállalkozó civilek. Részt vett ebben úr és pór önként, díjtalanul. Budapesten egy mágnás asszonyokból álló csoport ugyanezt kezdeményezte. Az ilyen példák bennünket mindnyájunkat munkára indítanak. Ne a rendkivüliség, ne a sport ize a munkának, hanem a benne rejlő anyagi és erkölcsi hatás indítsanak erre Ez senkinek az emberségéből le nem von semmit, sőt emeli. Ilyen alapon nem csak a középfokú iskolák ifjúságának, hanem a hivatalszolgáknak, a kisebb s erre a munkára önként vállalkozó tisztviselőknek tért és alkalmat kellene adni arra, hogy termeljennek, dolgozzanak s hogy magukon a mostani rendkívüli időben könnyítsenek. Ha egy-egy kis területen akár konyhakerti növényeket termesztenek, akár a sertés hizlaláshoz szükséges élelmi anyagot csak részben is megszerzik, nagyot könnyitenének magukon. Meg lenne az a haszna, hogy apróbb szükségleteknél nem tá- moszkodnának a piaczra. Némi füg- getlenitést a piaci áraktól s némi a- nyagi megkönnyebbülés csak előnyünkre volna. A gyümölcsfák tavaszi tisztogatása, a fák tövének felásása, fák trágyázása, a permetezés, a fák évi gondozása, a konyhakerti növények rnunkálása lekötnék a kezeinket, de jutalmaznának. Mjóta a háború dúl. jelszó lett a többtermelés. Ez nemcsak a falunak, de a városnak is szól. Ez a jelszó több munkát is jelent. Vállaljuk a több munkát is. Vállalnunk kell! A háború, a közérdek, az ország kívánja ezt mindnyájunktól. Mi pedig az ilyen kívánság elől ki nem térünk. A háború utal többtermelésre, a háború szőrit nagyobb munkára. Eddig is tettük, most még inkább kel! tennünk. Meg kell feszítenünk az e- rőnket. Rövidebbre fogjuk a pihenést, hosszabra a munkaidőt. Aki a háborúnak a kényszerűségét igy fogja fel, megérti a mostani körülményekkel járó kötelességeket. i Többtermelés, okosabb munkabeosztás, több munka, kevesebb pihe-
