Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)

1917-03-01 / 7. szám

XU. évfolyam megjelenik min­őén hónap 1-én Szatmár-Hémeti, 1917. március mnusYi értesítő HEUELÉ5- É5 □ KTRTR5ÖBY! 5ZRKLRP Felelős szerkesztő: Neubauer Elemér, Szatmar-némeii, Tanitófcháza. Társszerkesztő : Székely Hrpáö, Nagybánya. Kiadótulajdonos: a Szatmárvármegyei Általános Tanitó-Egyesület. Munkálkodjunk. Künn a harcmezőkön, földön, föld alalt, vizen, levegőben, serényen foly az ellenséget gyengíteni akaró, az el­lenséget letiporni igyekvő s a békét meghozni óhajtó ádáz tusa. A fárad­hatatlan igyekezet, a megfeszített fi­gyelem, a megerőltető küzdelem le­mondást, odaadást, életet kíván. Künn a mérhetlen világháború szedi rette­netes adóját s ide benn foly a szer­vezkedés, foly a munka. Az a meg­győződésünk, hagy a világot átkaroló, eget verő irtózatos háború utolsó fe­jezetéhez közeledünk. Úgy véljük, hogy ez a fejezet minden eddiginél erősebb lesz. Erre benn is készülnünk kell. Ha ott künn minden izom meg kell, hogy feszüljön, benn is ugyanazt kell tennünk. Ne szóval, de tettel. Ne ó- hajtás, hanem cselekedet legyen a bel­ső szervezkedés, a belső munka. Azt a munkát, melyet azelőtt azok­kal végeztünk, kik tőlünk távol a fron­ton, a küzdelem élén állanak, keve­sebben, sokkal kevesebben mi kell hogy végezzük. Végeznünk kell. Azon kell lennünk, hogy helyettük, az ő részük­ről is teljesítsük. Dolgoznunk kell értük, magunkért, mindnyájunkért, a hazáért. Ha élni akarunk, ha küzde­lemnek elősegitői akarunk lenni, meg kell tennünk. Közeledik a tavasz. Reánk vár a természet ébredésével az .a sok-sok munka, ami a gazdálkodásban mun­kás kezet kíván. Odaadással kell dol­goznunk. Okos munkabeosztással, he­lyes terv szerint kell dolgoznunk. Az eddigi háborús években vala­mennyire megvalósítottuk azt, hogy minél nagyobb területei megművel- jünk. Most ezt még inkább ténmmrtc*w®"^5* kell. Ha eddig a családok ellátásának ' * ' ügye koz- és nemzeti érdek volt, most éppen az. Most talán erősebben az, mint volt eddig. Mert most meg­szorítás van mindenben. Szőkébben kell bánnunk mindennel, mint azelőtt. A jövőre kell mindennel gondolnunk. Gondoljunk hát a jövőre a külső gaz­dasági munkánkban is. A föld termése, a fának gyümölcse, a rétnek füve, állataink mennyisége eddig is erő és érték volt nekünk. Most még jelentékenyebb érték, mint eddig volt. Jelentékenyebb és értéke­sebb, mert a vihar, a pusztító háború azzá tette. Úgy kel! most gazdálkod­nunk, hogy mindenben gyarapodjunk. Úgy keli, hogy munkálkodjunk, hogv többet produkáljunk. Ez kell azért, hogy a küzdők ellátása, az országnak 1 ^ ‘ l ^ y y 1 \ ^ tYj

Next

/
Thumbnails
Contents