Tanügyi Értesítő, 1916 (14. évfolyam, 1-10. szám - 15. évfolyam, 1-4. szám)

1916-03-01 / 7. szám

2. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 7. szám. felügyelet mellőzésével az óvói mun­kák mélyére is lássanak. Tanítói múlt­tal biró emberek mindannyian rendel­kezdek ezzel, ha akarnak. Minden községben az óvoda mel­lett, ahol a szülők mezei vagy gyári munkával foglalkoznak a 3 évnél fia­talabb kicsinyek nappali elhelyezésére Napközi Otthon állítandó. Ebben a kicsinyek ellátásának a költségeit a község adó utján fedezze. A napközi otthonok és óvódák szigorú egészségi orvosi felügyelet alatt álljanak; a községi és körorvosok havonta köte­lesek megvizsgálni a kicsinyeket s magát az intézetet. A hadi állapot által ütött sebek enyhítésére a humánus érzés nyisson ajtót. Azoknak az intelligensebb öz­vegyeknek, kik a háború által lettek özvegyekké, ha nincsen is képesíté­sük, valamelyes módon alkalmat kell adnunk arra, hogy óvodához jutva, a szükséges gyakorlatot megszerezzék s alkalmaztassanak. Hiszen az a nő, akiben bizonyos fokú intelligencia van, akinek gyermekei vannak s aki­ben akarat van, könnyen megszerez­heti azt a tájékozottságot, amelyet óvónői pályáján értékesítenie kell. S ez nem lekicsinylése az óvónői dip­lomának, hanem az emberies érzésnek a nagy szenvedések által okozott se­bek gyógyítására balzsam. Olyan tár­sadalmi kényszer és kötelesség, ame­lyet országos nagy gondjaink közé beillesztenünk lehet. Az elemi iskolázás reformjánál már több a mondanivaló. A népoktatásnak alaptörvénye az 1868. évi XXXVIII. törvény, ha úgy születhetett volna meg, amint a nagy Eötvösnek a ter­vében volt s úgy mehetett volna át a gyakorlatba, Magyarország ma mesz- szire elébb lenne. Nagy akadályai voltak, vannak s lesznek ezután is. Az a pályázati hirdetés, melyet az állami iskolák betöltésére közölt leg­utóbb is a vall. és közokt. miniszter ur, emellett bizonyít. Mikor a nemzeti­ségek nyelve a bíráskodásban, az is­kolában alkalmaztatik s szóba jő, amennyiben helyenként a nemzetiség nyelvén beszélni tudó tanító alkalma­zását kívánják meg és Írják elő, más bizonyítékot talán felhozni erre szük­ségtelen. Ebből látszik, hogy hazánk­ban mi magyarok mennyire nem va­gyunk itthon. Van állami iskolánk több, ahol a nemzetiség nyelvét meg kel! szólaltatnunk. Azt a kívánságot, hogy az elemi iskolák tannyelve magyar legyen, mint alapfeltételt kell elvül a gyakorlatba vinnünk. Azoknak az államoknak erőssége, melyeknek az erejét messzi­ről is érezzük, kell hogy e részben például előttünk álljanak. Az első a népoktatásnál a tanköte­lezettségnek keresztül vitele. Az Eöt­vös alapvető törvénye e részben ele­get kíván. Csak a gyakorlatba be kell vinni. Ötödik és hatodik osztály ma is kevés van nehány tanulóval. Az a mérték, amellyel ezeknek a mun­káját nézi a szakember, sokszor igen sekélyes. Elemi iskoláink közül akár­hány a 4—5. osztályával azt a közép­mértéket sem üti meg, melyet kedvező körülmények között a jó elemi iskola harmadik osztálya elér. Az iskolázás sok tekintetben igen gyengén megy. Az iskolábajárás rendetlen. A mulasz­tások ellenőrzésében végtelenül sok a.

Next

/
Thumbnails
Contents