Tanügyi Értesítő, 1916 (14. évfolyam, 1-10. szám - 15. évfolyam, 1-4. szám)

1916-09-01 / 1. szám

1. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. oldal. nyagságot kemény kezekkel és szigorú eréllyei próbáljuk ellensúlyozni. Igye­kezzünk tanításunkkal s az azzal járó neveléssel iskolai magvetésünkben az­zal a szigorú odaadással eljárni, amely példaadó legyen s amilyet a tanítás­sal foglalkozóktól minden komoly em­ber vár. Legyünk azon, hogy az a sok dicsőség, mely a magyar fegyve­reket e háborúban kiemelte, itthon a csemeték lelkében munkássági kész­séggé váljék. Érleljük a nemzetnek kezeinkre bízott tagjait és erősiisük észben, lélekben, munkában és lelke­sedésben. Ha a harcmezőn a csatazaj mindent elfojt, benn a fejlődő nemzet erélye és lelkesedése látszódjék min­denben. Künn a katonák vívják a tusát, mi izzadjunk, fáradjunk és ne lankadjunk a belső építésben. így a nemzet fenn­állhat, a jövő nemzedék megerősöd­hetik s minden haladhat a világfelfor­gató háborúnak dacára is. (Nagybánya) Székely Rrpáő. meSlELEHT H HRRtTlRBIK IRUITOTT K1RBR5U „THHITÓKHÓZS IRKFHS“ és beszerezhető hiaőótulajőonosánál: .'. ÜÜEI5Z ZOLTHN 1—II RÖHYU- É5 PRPIRKERE5KEDÉSÉBEH 5zatmár-Németi. — Butmann-palota. FI6YELEfn ! Selejtes utánzatok uannak forgalomban f l NÉMETI SÁNDOR 1881—1916. Az irgalmat ritkán ismerő végzet mintha kíméletes akart volna lenni, óvatosan, nesztelenül engedte erö«- bödni a gyászos hirt Németi Sándor hősi haláláról. Eleinte nem hittünk a szóbeszédnek, de kételkedésünk mi­hamar megdöbbenésre fordult. A re­ménykedést ébren tartó kedves tábori lapok egyszer csak elmaradtak tőle s a hazulról küldött levelek — mint nem kézbesíthetők — visszaszállin­góztak. Most már szorongással teltek a napok. Rettegtük a megbizonyoso­dás pillanatát. A keserű pohár nem múlott el tőlünk. A szomorú hirre fel­jaj d u 11 a mélyen sújtott család, könybe borult a jóbarátok, pályatársak szeme és Szatmár egész társadalmán végig futott a résztvevő fájdalom érzése. A mi jóságos Németi Sándorunk, akit mindenki szeretett, tisztelt és nagyra becsült, nincs többé. Hiányozni fog közülünk elegáns alakja, megnyerő modora, minden szépért s jóért lel­kesülni tudó, tettre kész, úri egyéni­sége. A világot végigsöprő fergeteg Öt is kiragadta szerető családja kar­jaiból, elszakította barátaitól s elszó- litotta az oly híven és annyi tudással betöltött tanítói katedráról. Mint családos ember, nem kereste ön­ként a harci babérokat, de attól a perctől kezdve, midőn a haza védelme so­rompóba szólította, kiváló katonának bizonyult. Megértéssel, lelkesedéssel vetette magát a küzdelembe és amint bajtársaitól tudjuk, a reá eső feladatot élete árán bár, de becsülettel megol­dotta. Neve, hősies magatartása fel van jegyezve a hadikrónikákba és a nem­zet hálásan őrzi meg emlékét. Mind­azonáltal nehezen, lázadozva nyugszunk meg a végzet akaratában. Annyi be­cses kulturérték időelőtti pusztulásáért nincs mi nyújtson vigasztalást és hi­ányoznak az emberi lehetőségek arra, hogy a csapás súlya alatt roskadozó

Next

/
Thumbnails
Contents