Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913-03-01 / 3. szám
3. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. oldal ha helyesen akarunk élni; csak akkor válik tűrhetetlenné, ha szertelenségekbe, túlzásokba tévelyedünk. A legtöbb ember ezeknek esik áldozatul. A test is érzi e visszás életjelenség káros következményeit. Amellett, hogy túlzott szellemi munkával testünket már eléggé meggyötörtük, —„a kicsapongásokkal egyenesen ellene törünk. Majdnem minden emberben ott lappang a betegség valamelyike. A túlfeszitett szellemi munka összeroncsolja az idegeket. Mindenki igyekszik korán élni s amellett szellemi képességit megerőltetésnek teszi ki. A testtel nagyon kevesen törődnek. E vétkes hanyagság következtében elgyengült test válóságos fészke a különféle kóroknak. A mai ember feledi, hogy „az egészség az a számjegy, mely az élet nullája elé írva — annak értéket ad.“ Mindannyian tudjuk, hogy az egészség maga a boldogság s mégis Iegkevésbbé törődünk vele. Mennyire akaratnélküli az emberiség, hogy az egészségét könnyelműen elhanyagolja. De vétkéért nemcsak maga bűnhődik, hanem gyermeke is. Apái bűneiből beteg szervezettel jön e világra az újszülött. Képzeljük el aztán a jövőjét, amikor az élet nehéz harcaival gyenge organizációval kell megküzdenie. A népek lázas sietséggel igyekesznek e bajon segíteni. Belátják a test és lélek egyenjogúságát s az életet úgy rendezik be, hogy e kettő harmonikus munkája töltse azt be. Tudatára ébrednek annak, hogy a magasröptű eszmékhez erős szárnyak kellenek, amely nem más, mint az edzett test. S ha már a kultúra eszközei elvonták őket ősi joguktól, a mozgástól, ha már az életmód mai berendezése örökös ülésre fogta az embert, más úton, a testedző, testápoló gyakorlatokkal igyekszenek azt pótolni. Az ősi időkben, amidőn az ember mindennapi eledeiét csak verejtékes küzdelmek árán szerezhette meg, testedző mozgásokra szüksége nem volt. Ma azonban, amidőn a szellemi erő uralja az életet; amidőn napfénytől, levegőtől elzárva, asztalok mellett görnyedve kell az existenciákat biztosítani, — a testedzés életszükséglet. A testedzés kell, hogy az élet megbillent mérlegét biztos egyensúlyba hozza. Társadalmunk végre is belátta, hogy az embernevelést a bölcsőben kell kezdeni. Amidőn a gyermek a világra jön, szervezete még fejletlen. A gyermek úgyszólván magával még tehetetlen, de piciny tagjait emelgetni, mozgatni kezdi. Nem akar ő ezáltal semmit elérni, csupán ösztönét követi. Ez az ösztönszerü mozgás az, mely szervezetét fejleszti, erősiti. Később mindig többet mozog s a mozgással lelke is működik. Egész nap jár-kel, futkos úgyszólván pihenés nélkül. Az egyes tárgyakat megszemléli s azokat tulajdonsággal ruházza fel. Ez ösztönszerü mozgás nem más, mint a játék. De csak a mi szemünkben játék. A gyermeknek munka, mely őt a jövő életre készíti elő, A játék a gyermeket hathatósan támogatja a növésben és fejlődésben. Tudjuk, hogy különösen játék után, mily sokat esznek a gyermekek. A gyermekkorban rendkívüli nagy a szervezet anyagcseréje, mivel a gyermek teste egyfelől a felhasznált szövetrészek helyrepótlására, másfelől pedig a növés előkészítésére aránylag több tápszert igényel, mint a felnőttek. Ha tehát a gyermek az emésztést mozgás által nem segíti elő, a gyomor túlterhelt s beáll a rosszullét, a betegség. A mozgásos játék edzi az izmokat. A gyakorlott, edzett izmok a testet széppé teszik. Az izmok legtöbbnyire a csontokhoz vannak tapadva s munkájukkal azokat is erősitik. A játék felette nagy hatással van a szív működő képességének emelésére is. Mert a dolgozó izmoknak táplálékra lévén szükségük, azt a vér utján nyerik el. Minél erősebb az izommunka, annál gyorsabb a vérkeringés, s annál egészségesebb a szív munkája. A szabadtéri játékok egyik haszna, hogy tiszta, szabad levegőn történik s a tüdőt, hathatósan fejleszti. A szabad levegő a legtisztább életeledel, amely tüdőnket tLzta
