Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913-11-01 / 9. szám
9. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. oldal nyos pályákra készítvén elő, mit ér, h? a négy osztályból kimaradt ifjúság csupa megkezdett, de be nem fejezett ismeretekkel távozik. Közoktatásügyi törvényeink úgy intézkednek, hogy a pályaválasztás nehéz kérdése a 9—10 éves korban kezdődik, mivel az elemi iskola négy osztályának elvégzése képesíti a tanulót arra, hogy a közép vagy polgári iskola első osztályába léphet. A 9—10 éves gyermek a pillanatnyi behatások alatt áll, ami szemeinek tetszik, azzá óhajt lenni, ezért legtöbbször a szülők választják meg gyermekeik pályáját. „Tudományos pályákra előkészítő iskolákba csak azt kellene felvenni, aki szereti a tudományt és elég erős a tanulás alatt fekvő nehézségek elviselésére“ mondta Apácai Csere János. Vájjon a 9—10 éves gyermekről elmondhatjuk-e, hogy szereti a tudományt, hisz a tudományok elemi ismereteit sem ízlelte meg. Az elemi iskola négy osztályát végzett tanuló ismereteit röviden a következőkben foglalhatjuk össze: tud írni, olvasni, tudja a szorzótáblát, a négy alapműveletet, ismeri Magyarország földrajzát, a magyar birodalommal határos országokat, a föld öt részének legáltalánosabb képét, végre az egyszerű és bővített mondatot. Ennyi ismerettel biró 9—10 éves gyermek a pályaválasztás előtt áll. Nem tanult általános földrajzot, történetet, alkotmánytant, természetrajzot, természettant, vegytant, mértani. Ha polgári iskolába megy, lehetetlenné van téve előtte a tudományos pálya, ha reáliskolában tanul, a tudományos pályák némelyike elől el van zárva, még legáltalánosabb előképzettséget nyer, ha gimnáziumban tanul. A miniszteri rendeletek gondoskodtak ugyan arról, hogy a gimnázium, reál és polgári iskolából miképen léphetnek egyik iskolából a másikba, de a feltétel legtöbbször kivihetetlen, t. i. a reáliskolai tanulónak a latin nyelvből kell vizsgálatot tennie; ha gimnáziumba akar átlépni, a gimnáziumi tanulónak a francia nyelvből, ha reálba, a polgári iskolai tanulónak a francia nyelvből ha reálban, latin nyelvből, ha gimnáziumban akarja tanulmányait folytatni, a reáliskolai érettségi bizonyítvány a gimnáziumi vizsgáló bizottság előtt latin, vagy latin és görög nyelvi vizsgálattal kiegészítendő Ha minden városban gimnázium, reál- és polgári iskola volna, akkor a pályaválasztás részben nem ütköznék oly nehézségekbe, mert a szülők abba az iskolába adnák gyermekeiket, mely iskola a választott pályának legjobban megfelel, illetőleg előkészít. Legtöbb vidéki szülő szükségből választja azt az iskolát, mely abban a városban van ahol lakik, mivel anyagi körülményei nem engedik meg, hogy oly városba küldje gyermekét, melyben megfelelő iskola van. P. o. oly városban* lakik, hol csak polgári vagy reáliskola van, fiát jogi, papi, orvosi vagy tanári pályára szánta, kénytelen más városba küldeni, hol gimnázium van, vagy más pályát választ fia részére. Ha oly városban lakik, hol polgári iskola nincs, fiát csak négy osztályig akarja taníttatni, kénytelen gimnázium vagy reáliskolába adni s igy a négy osztály elvégzése után a tudományos pályákra előkészítő középiskolából megkezdett, de be nem fejezett ismeretekkel távozik. Tény, hogy a pályaválasztás szükebb korlátok közé szorítva a következő időkben történik: az elemi iskola befejeztével 1-ször 13—14 éves korban, a közép vagy polgári iskola 4 osztályának elvégzése után. A közép vagy polgári iskola 4 osztályának elvégzése alsófoku tisztviselői állásokra képesit, vagy egyes szakiskolákba (tanítóképző, felső kereskedelmi, felső ipar, hadapród iskola) való léphetésnek a feltétele. A különféle szakiskoláknak az a feladata, hogy egyrészt általános műveltséget nyújtanak, másrészt szakismeretek közlése és praktikus ügyességek gyakorlása által oly irányban képezzék és neveljék növendékeiket, hogy azok az iskolából egyenesen az életbe lépvén, elméleti és gyakorlati ismereteik alapján képesittessenek, esetleg rövi- debb gyakorlat után bizonyos hivatásra. II-szor. 17—18 éves korban a középiskolai érettségi bizonyítvány megszerzése
