Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913-11-01 / 9. szám
6. oldal TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 9. szám után. A gimnázium és reáliskolának az a feladata, hogy az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tudományos képzésre elökészitse; a gimnázium e feladatot az ó-klasszikai tanulmányok segélyével, a reáliskola pedig a modern nyelvek, a mennyiségtan és természettudományok tanítása által oldja meg. A gimnázium — görögös tanfolyammal — minden irányban megadja a szabályszerű előképzettséget azoknak, kik tudományos pályára kívánnak lépni; a reáliskola a katonai, kereskedői és általában a reális irányú műegyetemi, bányászati, erdészeti, gazdasági tanulmányokra szolgál legmegfelelőbb előiskolául. Egységesen kellene szervezni a különféle fokú iskolákat a következő elvek szerint: 1. egységes nemzeti műveltség, 2. befejezett gyakorlati műveltség, 3. általános műveltség, kapcsolatban szakismerettel, 4. előkészítés a felsőbb tudományos képzésre, 5. tudományos képzés. Ezeknek megfelelőleg legyenek a következő fokú iskolák: 1. hatosz- tályu elemi népiskola, 2. négyosztályu polgári iskola, 3. négyosztályu különféle szakiskola, 4. négyosztályu középiskola, 5 egye-, tem és műegyetem. A 6—12 évesek az elemi iskola hatosztályát végezzék, a 12—16 évesek a mostani gimnázium, reál, polgári, felső nép és felsőbb leányiskola helyett tanuljanak az egységes négyosztályu polgári iskolában, a 16—20 évesek végezzék a négyosztályu középiskolát, mely ó-klasszikai és reális irányú legyen, az előbbiek tanuljanak latin és görög nyelvet, az utóbbiak francia nyelvet, a többi tantárgyakat tanulják együtt, a középiskola elvégzése után tegyenek ó- klasszikai vagy reálirányu érettségi vizsgát, mely képesítse az egyetem vagy műegyetemre való léphetésre. Kik a polgári iskola elvégzése után szakiskolába lépnek, négy év alatt a középiskola tananyagát végezzék el a latin-görög, vagy francia nyelv kivételével, ezekre a nyelvekre előirt órák fordit- tassanak szaktárgyakra, esetleg praktikus ügyességek gyakorlására, a szakiskola elvégzése után tegyenek az általános műveltség tantárgyaiból érettségi vizsgát, mely képesítse bizonyos szakpályára. Kik a polgárt iskola elvégzése után nem lépnek közép vagy szakiskolába, lehessenek alsófoku tisztviselők. Kik az elemi iskola elvégzése után nem mennek polgári iskolába, járjanak a gazdasági népiskolába vagy alsófoku iparosinas, avagy kereskedőinas iskolába. Az iskolák ilyfoku szervezésére vonatkozólag indokul a következőket említem fel. Az elemi iskola hat osztályát a demokrácia és az egységes nemzeti műveltség biztosítása kedvéért mindenkinek el kellene végeznie, vagyis az elemi iskolai oktatás egy befejezett egészet képező legyen. A négyosztályu polgári iskolában a tanuló befejezett gyakorlati műveltséget szerez, ezenkívül meggyőződhetik arról is, hogy szereti-e a tudományt, elég erős-e a tanulás alatt fekvő nehézségek elviselésére, ha képesnek érzi magát, folytatja tanulmányait a középiskolában ó-klasszikai vagy reális irányban, igy magasabb általános műveltséghez jut és a felsőbb tudományos képzésre előkészül, ha pedig a négyosztályu poigári iskola elvégzése után az általános müvettségef szakismeretekkel és praktikus ügyességek gyakorlása által akarja elsajátítani, szakiskolába megy. A m. kir. kormány 1911. évről szóló jelentése szerint Magyarországon 178 gimnázium van, ebből 150 főgimnázium, 28 nem teljes gimnázium, van reáliskola 32, ebből 27 főreáliskola, 5 nem teljes reáliskola. Ha egységesen szerveztetnek a középiskolák, lenne az országban 210 középiskola, mely ó-klasszikai és reális irányú is lenne, vagyis szaporulat lenne 150 főreál és 28 főgimnázium. Polgári fiúiskola van 175, felső népiskola (fiú) 4, ehez adjuk a mostani középiskolák (gimnázium, reál) számát, lenne az országban 389 polgári fiúiskola, vagyis a polgári fiúiskolák száma szaporodna annyival, a hány középiskola van az országban. Így nem volna olyan város, hol most csak középiskola van, hogy polgári fiúiskola is ne lenne. A fentebb kimutatott szaporulat
