Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913-11-01 / 9. szám
2. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 9. szám kártyára stb. költi el. Nem tanulja meg, nincsen mödja-alkalma megtanulnia a takarékosságnak a gyönyörűségét s a takarékossággal járó ama nagy erényt, hogy kívánságait legyőzze. Az a cseréppersely, mely 4—6 fillérbe kerül mindössze, pedig sokkal több a takarékosságnál. Az a kívánságoknak részben ellenállója, sok nélkülözhetetlen, szükségtelen dologról, beszerzésről való lemondásra szoktató. Az a cseréppersely lassan-lassan uralmat nevel a gyermekben, ötletszerű kívánságait fékezni megtanulja és megtanulja az e részben való lemondásban gyakorolnia magát. Az a persely jóra nevelő, erős é§ az egyéni függetlenségnek a csiráját ápolgaló hasznos tárgy és megérdemli a helyet a lakásban mindaddig, mig becsületes utón jutott fillérek hullanak belé. A vagyonosodás útja nemcsak a szerzésből, hanem a szerzett vagyon megtartartani tudásától is függ. Nem kívánni a másét, de a magáét jól megfogni, el nem fecsérelni, megőrizni, ez az anyagi haladás utjának egyik iránya. És a perselynek ebben része van. Ahol a persely igy van becsben, ott a szűkös életmód mellett nagy nélkülözés csak különös szerencsétlenség vagy csapás esetén áll be. E jelentősége, e nevelőhatása miatt volt és van meg az iskolai takarék- pénztáraknak az értéke. Ezért kell, hogy felkaroljuk mi is. Az iskolai takarékpénztárak eszméjét nagyobb körre kihatóan Környei János ismertette tanügyiek előtt 1868- ban a Néptanítók Lápja első évfolyamának 4. számában. Ha azóta csak a városokban megalakultak volna s fennállanának, nagy anyagi gyarapodást a nevelésben s nagy erőt hozott volna mindnyájunkra. A Környei cikkének nehány gondolatát, melyből irányát ki lehet ismerni, idejegyzem, mert méltónak tartom arra, hogy megismerjük. Belgium Cortryk nevű középszerű városában — Írja Környei—egy népnevelési egylet van. Ez az egylet 1867-ban az illető népiskoláknál takarékpénztári intézményt honosított meg. „Meg lévén győződve arról, mily jótékony befolyást gyakorol az alsóbb néposztályok anyagi és erkölcsi állapotának javulására a takarékosság, azt hitte, hogy a józan gazdálkodás szellemét a munkás osztályok között az által fogja legbiztosabban terjeszteni, ha azt az iskolás gyermekekkel gyakorlati módon megkedvelten.“ Környei említett cikkében felsorolja, hogy: 1. A községi hatóság minden évben ajándékul meghatározott számban takarékkönyvet ad a jegjobb gyermekeknek. 2. A tanítók tanításaikkal serkentik a tanulókat a takarékosságra. A kis- sebb betéteket egy könyvbe ugyancsak a tanítók szedik be ; egy könyvet vezetnek erről, melynek egy másik példánya a gyermekeknél van. Ha a begyült összeg legalább 1 frank, minden hónapban az országos pénztárba viszik be. 3. Az egylet minden héten nehány fillér jutalmat ad a legjobb tanulóknak s igy egy év alatt 300 frankot oszt ki. E jutalmazásnál a ta
