Tanügyi Értesítő, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911-02-15 / 2. szám

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ

7

Tudtam, midőn cikkem megírásához kezdtem, hogy a legelső ellenérv lapos erszényünk lesz. S ime alig látott napvilágot erre vonatkozó nézetem, már is bekövetkezett a' mitől féltem. Hisz épen ez az ominózus lapos erszény volt az indító oka annak, hogy ily irányú mozgalmat akartam, illetőleg szerettem volna megindítani. Hisz, ha erszényünknek nem volna állandóan ez a rossz szokása, akkor nem volna szükségünk semmiféle segélyzőegyesületre, gondoskodhatnánk még életünkben hátramaradottainkról úgy, hogy nem lennének mások könyörületességére rászorulva.

Tudom, igen sok esetben rosszul esne az egyes halálesetek alkalmával a 2 korona befizetéseket teljesíteni, de vájjon nem inkább tehetjük mi, kik hála Istennek ez idő szerint munkabirók vagyunk, mint esetleg özvegyeink, árváink, kiknek kötelességévé van téve temetéseinkről gondoskodni, azt sem tudva, hogy az ezzel járó kiadást miből fogják fedezni.

Nagyon helyesen jegyzi meg Jurásné őnagysága, hogy a 2 korona befizetés arányában a 200 korona temetkezési segély csekély akkor, midőn a „Nagybecskereki Jóttevő Egyesület“ ugyanily befizetések mellett 1000 koronát fizet ki. Fizethet. Teheti, mert mint említve volt, 700 tagot számlál fenti egyesület s igy minden egyes haláleset alkalmával a kiszolgáltatott 1000 korona ellenében 1400 koronát szed be. Ugy-e, hogy egy ily nagyszámú egyesület is megkívánja tagjaitól a 2 korona befizetést? Hát akkor hogyan oldjam én meg a kérdést cikkíró kívánsága szerint 20 filléres befizetésekkel akkor, midőn a mi esetleg megalakítandó egyesületünk alig számlálna 130—150 tagot.

Különben is én cikkemben nem határoztam meg a segélyként kiszolgáltatandó összeg nagyságát, hanem ha jól emlékszem azt Írtam, hogy 200 korona, esetleg az egyesület által megállapítandó összeg volna kifizetendő. Mentül több tag egyesülne zászlónk alá, annál nagyobb segélyt lehetne nyújtani, vagy ha a segélyt nem akarnók emelni, akkor a befizetéseket lehetne csökkenteni.

A mi pedig az adminisztrációt illeti, ez nem volna oly terhes, a hogy azt Jurásné Őnagysága elképzeli. Nem járna az annyi sok dologgal és kiadással. Én azt hiszem, a fenti nemes cél figyelembe vételével bármelyik kartársunk szívesen elvállalná az ezzel járó teendők végzését díjazás nélkül, az ellenőrzésre pedig az Általános Tanítóegyesület küldhetné ki kebeléből egy bizottságot.