Tanügyi Értesítő, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911-12-15 / 10. szám

4 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ jól képzett, hazafias érzelmű tanítói karra, mely a nép­oktatást ellássa ; ha igen, akkor gondoskodni kell arról, hogy ez az elem tűrhető anyagi viszonyok közt éljen és szeretettel töltse be hivatását, a mi nemcsak közműve­lődési, de nemzeti szempontból is kiválóbb figyelmet igényel. A népoktatás ellátása elsőrangú állami érdek, melynek kielégítése hovatovább több és több kiadást igényel ; a tanítói mozgalmak s az ezzel járó izgalmak mindaddig le nem csendesülnek, mig méltányos kielégí­tést nem nyernek. Némi megnyugtatást találhatunk a közoktatásügyi miniszter azon kijelentésében, melylyel beszédében a ta­nítók anyagi helyzetét tarthatatlannak nyilvánította. Hogy ebből a jóakaratból mennyi fog érvényesülni, azt meg fogja mutatni a legközelebbi jövő; de hivatásunk betöl­tésében ne kedvetlenitsenek el a Tisza István oldalnéze­tei, és álruhában megjelent politikai céljai, melyek a mi ügyünknek ezúttal aligha ártottak valamit. A zene az olvasókönyvben. Irta Hermann László zeneiskolai igazgató. A zene az ember tei mészetének egyik tulajdonsága. Akiben nincs léjrzék a zene iránt, azt általában mogorva, társaságba nem való embernek ismerjük. A ki nem szenvedheti a dalt, az bizonyos, hogy összekülönbözött a világgal, az emberekkel kiál- hatatlan, önző, epés individuum Épen azért akkor, midőn az élet csalódásai vágy romboló hatása, erőltetett képmutatásai még nem rontották meg az emberi kedélyt, a gyermekkorban, mikor min-' dien érzésének igaz kifejezést ád az ember: kedveli a dalt, ön- kénytelenül vonzódik hozzá, jó kedvében dudolgat, ha aludni nem tud, az anya vagy a dajka dalára bizonyosan elszenderül. A zene mindig fontos szerepet játszott a régiek nevelésé­ben, akik fölismerték annak kedély nemesítő hatását. Még a bar­bár népek is dalban fejezik ki legemberibb érzézeiket, dalban őr­zik meg hőseik emlékét, dalban epednek, dalban vigadnak, dalban gúnyolódnak.;

Next

/
Thumbnails
Contents