Tanügyi Értesítő, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910-04-15 / 4. szám

74

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ

2) a szolgálati pragmatikára vonatkozólag kimondta a kongresszus, hogy ennek létesítése alapján az összes állami" alkalmazottak erkölcsi függetlenségét és jogbiztonságát a hozandó törvény biztosítsa;

3) a nyugdíjtörvény rendezésével a lakpénznek legalább 50 százalékát kívánja nyugdijjárandóságnak kimondani; az állami alkalmazottak köteles szolgálatát 35 évre akarja leszállíttatni s az özvegyi nyugdijat a férjet megillető nyugdíj 2A-ában megszabni s amellett az összes állami alkalmazottak özvegyeinek méltányos nyugdíjminimumot kíván biztosítani; a nevelési járulék rendezésével is előnyösen foglalkozik;

4) a katonai lakjárandóságokat a polgári alkalmazottakra is követeli kiterjeszteni.

Ezek ugyan itt nagyon is kivonatosan jelzik a közgyűlés elé állítandó feladatok sorozatának rendezését, de igy is régi és leghőbb vágyaink valóra váltásának jóleső reményeit ébresztgetik föl sokszor elkeseredett lelkűnkben.

Nem mulaszthatjuk el az igazgató-választmány által ajánlatba hozott tisztikar névsorának kiválóbb alakjairól is megemlékezni, kik közt ott látjuk szerepelni úgy a kir. tanfelügyelői kar, mint az állami tanítóság ügyeinek legbefolyásosabb harcosait is.

Az egyesület elnöki tisztségére Batthányi Tivadar gróf, a társelnökire Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság Ítélő bírája és Kazinczy Gábor ny. kir. táblai biró hozattak javaslatba.

Alelnöki tisztségre Halász Ferenc miniszteri tanácsost, a tanfelügyelők, valamint a tanítók régi ismerősét és legbefolyásosabb hivatali főnökét, valamint Hedry Lőrinc kir. táblabirót ajánlják.

Az igazgató-választmány névsorában látjuk Körösi Henrik kir. tanácsos, központi tanfelügyelőt, s a mi sorunkból : Kozma Lászlót, Brózsik Pált, Csepregi Gyulát, Józsa Dánielt, Csontos Alajost.

Körösi Henrik kiváló szereplése jól ismert az ország tanítósága előtt. Az áll. tisztviselők orsz. egyesüle-