Tanügyi Értesítő, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910-10-15 / 8. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 11 Sajnos! van olyan szerencsétlen gyermek, aki odahaza is szemlélheti az ilyen dolgot. Miért kell ezen posványhoz vezetni az olyan finomabb lelkületű gyermeket, kit jó sorsa tisztességes és erényes szülőkkel áldott meg. A rossz és bűnös cselekedetek egész sora kínálkozik a mindennapi életben az utcán mindenütt s okos nevelő és szüle gondosan eltereli a gyermek figyelmét az ilyen erkölcsrontó dolgokról ahelyett, hogy arra még reáirányitaná. Ha tehát a valláserkölcsi nevelés képezi az iskolai nevelés gerincét, és mert a mi olvasókönyvünk ezt a célt nem szolgálja, egy indítványom volna testületünk tagjaihoz: Van mi közöttünk tollforgató ember elég. Szedjük össze azokat az elfeledett, szív- és erkölcsnemesitő történetkéket s újakkal is pótolva: állítsuk össze terv szerint egy olcsó füzetbe s adjuk oda növendékeink kezébe, hadd olvasgassák odahaza; vértezzük fel ezzel az ő lelkűket a külső káros behatások ellen, egyebet már úgy sem tehetünk a mai viszonyok között. Én hiszem, hogy munkánk eredménye nem vész el nyomtalanul, mert sok gyermeknek ez a tanulságos kis könyv lesz a legjobb barátja. Ezen füzetet a III-ik osztálytól fogva minden gyermeknek megkellene venni. Ezen fűzet szerzői joga lenne a szatmári tanítótestületé s az abból befolyó jövedelem időről-időre a tanítói internátusé. így kettős nemes célt szolgálunk. Gazdagítjuk növendékeink lelkét s szolgáljuk az internátus ügyét. Gondolkozzunk felette! Én azt hiszem, az eszme megérdemli a pártolást s kivitele sem nehéz. Varga Benő. «stíléi OTTHON. «§»§» Korrupció a szerkesztőségben. Elvégezvén a tanítóképző harmadik osztályát, a nyarat kis falunkban töltöttem. A szünidő megkezdése előtt szent fogadalmat tettem, hogy az irodalmi művelődésben fogok szórakozást keresni. Irodalmi működésem első lépcsőjén szerkesztői üzeneteket provokáltam. Minden ismert laphoz bekopogtattam. Élénk érdeklő
