Tanügyi Értesítő, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910-10-15 / 8. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 7 A gyermeket nem elég csak tanítani, tehát ismeretek szerzésére vezérelni, hanem az értelem fejlesztése mellett akaratát a helyes irányba terelni, szívét, érzelmét, kedélyét nemesíteni s a vallásos érzelmet benne felkölteni. Az ember becsét nem ismeretei és ügyességei, hanem tettei határozzák meg. Csak azon emberről mondhatjuk, hogy a tökéletességnek legmagasabb fokára küzdötte fel magát, ki mindenkor azt teszi, amit emberi s polgári kötelessége parancsol. Aki a polgári életben becsülettel akar haladni, annak nem elég az értelmiségnek egy bizonyos fokára fölemelkedni, hanem jeles erkölcsi és vallásos tulajdonságokkal is kell bírnia. Hogy a nevelés mikor kezdődjék, arra az okszerű felelet csak az lehet, hogy: minél korábban. Sok szüle, sőt nevelő is van olyan, aki úgy vélekedik, hogy hagyjuk a nevelést későbbre, mikor a gyermeknek megjön az esze. Nem jut eszökbe, hogy a parlagon hagyott földben a gaz és burján idő nap előtt gyökeret ver és bujábban terem, mint a jól művelt földben. Lám! a kis fácskát kertünkben idomítjuk, nyesegetjük; a gyomot körülte irtogatjuk. Csak gyermekünknél néznők el, hogy a rossz erkölcsök szivében gyökeret vernek. A rendszeres nevelés tulajdonképen akkor kezdődik, amidőn a gyermek iskolába lép. Művelt és okos szüle azonban nem várja be ezt az időt, hanem tapintatos és okos bánásmódjával igyekszik érvényesíteni nevelői hatását akkor és ott, amikor és ahol annak szükségét látja. Nagyon szép és hálás feladat hárulna a tanítóra akkor, ha tanítványait művelt és intelligens házaktól nyerhetné. Sajnos, ez a jobb elem, tanítványainknak csak igen kevés percentjét képezi. Sokszor gondolkodóba ejti az embert, midőn egyik-másik gyermek olyan kifejezéseket használ, amelyek a póriasságnak is a legalacsonyabb fokán állanak. És ez náluk egészen természetes. Még csak nem is kárhoztatandók érte, mert olyan naivitással élnek vele, mely kizár minden értelmi meggondoltságot. Ki ennek az oka ? Nem más, mint a szüleiház, hol apa és anya egyaránt használják a sikamlós és trágár kifejezéseket. Mindez még megjárná, mert felvilágosítaná őket az iskola az ilyen kifejezéseknek illetlen voltáról. Nagyobb baj az, hogy sokan bűnökkel megterhelten jönnek iskolába, melyek a lélekben már erősen gyökeret vertek. Ilyen bűnök: a hazugság, irigység, lopás és káromkodás. Sajnos, de való, hogy korunkban a társadalmi erkölcsök annyira meglazultak és megromlottak, hogy az erény, az eszmény utáni törekvés s a vallás-erkölcsi élet kiveszőiéiben van. A vagyon, pénzszerzés utáni vágy, a gondtalan élet utáni törekvés a rugói, inditóokai a nagy tömeg törekvésének. Mire a vallás ? mondják sokan. Az imádságból nem élünk meg. Jelszó: a pénz 1
