Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909-02-25 / 2. szám
tanügyi értesítő 3 Amacz stb. községek magyarjai pusztulás utján vannak. Két előbbi az ott működő kitűnő állami iskola utján megmenthető; Amacot remélhetőleg ezután menti meg közoktatási kormányzatunk, ha a súlyos iskolai adója kevesbíti és kifogástalan iskolát nyer az államtól. Elszegényedés utján van sok szinmagyar községünk is. Szatmár vármegye népoktatásügyét kormányzó kir. tanfelügyelőnk a magyarság fölsegitését, népoktatásának mintaszerűvé tételével tűzte ki feladatául. Előre törő lelke ebben a nagy vármegyében megfogja alkotni azt, amit az egész haza földjén hasonlóan kellene megcselekedni. A tisztán nemzetiségi vidékek iskolái az 1907: XXVII. t.-c. hatása alatt és annak szigorú érvényesítésével mű- ködtetendők az államosítás igénybevétele nélkül. A magyar vidékek pedig mintaszerű állami népiskolákkal lát- tandók el s szegény egyházaik az iskola fentartás költségei alól fokozatosan felszabaditandók. Ez érvényesülni fog itt. Mig ezt az ügyet igaz magyar lélekkel, szilárd következetességgel nem fogjuk szolgálni minden vármegyében országszerte, addig a magyar nemzeti állam megépítéséről nem beszélhetünk komolyan. A magyar haza szent ügyének szolgálásánál némuljon el a vallási féltékenykedés minden őszinte magyar ajkon, mert a vallás érzése családi ügy, nemzeti érzésünk fejlesztése, térfoglalása pedig a haza ügye. Ezen családi benső ügybe nem avatkozunk; de a haza ügye mindnyájunké, kik magyarnak érezzük magunkat. Legyen tetteinknél a haza minden előtt! Állami iskolákat a magyaroknak! Szellemi önállóságra nevelés. Az egyéniséget nevelő pedagógia joggal első helyet foglal el a jelenkor reformtörekvései közt. Az uj iskola, amely igényeit pszichológiai kutatásokra és tudományos követelményekre alapította, mindjobban belátja, hogy a modern nevelési rendszernek csakis az lehet célja, hogy szellemileg önálló és erős jellemmel bíró egyéniségeket műveljen ki. Így a népiskolának ezentúl már nem az anyaghalmaz gyűjtésre kell törekednie, hanem az egyéni eszmény fejlesztésére. De mit is ért a jelenkor pedagógiája „egyéniség“ alatt ?