Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909-02-25 / 2. szám

2

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ

majtényi, amaci, aranyosmegyesi, felsőbányái, batizvas- vári, mezőteremi, királydaróczi, csomaközi stb. g. kath. iskolákat magyar tanítási nyelviteknek és ezen rendelkezést a vallás- és közoktatásügyi miniszter is megerősítette. Ez vármegyénk kir. tanfelügyelőjének érdeme. Tekintve azt, hogy általában az iskolák megvizsgálásánál elsősorban megfigyelés tárgyává tétetik a tanító ama ténykedése, hogy fordit-e elég gondot a magyar hazához való ragaszkodás szellemének és a magyar hazához való tartozás tudatának kifejlesztésére és megerősítésére (1907: XXVII. t.-c. 17. §. és az Utasítás 47. §-ának 2. pontja), uj törvényünk szigorú végrehajtásával a nem magyar tanítási nyelvű iskolák működtetésétől sem kell féltenünk tovább államunk nemzeti kialakulását és megerősítését. Ámde arra is kell készülnünk, hogy ezen feladat betöltésére alkalmatlan iskolák megfognak szűnni, fentartóiktól a jog meg fog vonatni s oda községi vagy állami iskolát kell majd szervezni. Ez — valószínűleg — nem csekély terhet ró annak idején az államra s ekként éppen azon vidékek nyernek mintaszerű népoktatást, hol állam fentartó elem nincs. Ezen kényszerhelyzet elől azonban kitérni annak idején nem lehet, nem is szabad, mert erre a törvény intézkedése kötelező mindenkire. De tartsuk is meg ennek a nagy nemzeti faladatnak anyagi erőnket. Ne áldozzunk nemzetiségi községekben oda, ahol ez a kényszerhelyzet elő nem áll. Hanem erősítsük első sorban az állam-fentartó fajt: a magyart, mert ezzel egyszersmind az államot is erősítjük. Ne adjunk mintaszerű iskolát oda, hol arra keveset építhetünk s általa azokat szabadítjuk föl az anyagi megterhelések alól, ahol a nemzeti állam érdekeit nem, vagy csak gyengén szolgálják, mig fajunk boldogitására mindent meg nem tettünk.

Számolnunk kell azzal, hogy nem a magyar állam alkotja meg a nemzeti magyar népoktatást, hanem a magyarosodó népoktatás a nemzeti magyar államot. Éhez pedig csak egy út vezet. Ma még nem haladunk ezen az úton hazánk összes vármegyéiben. A magyarság még olyan községekben is, hol más nyelvüekkel együtt küzd a léttel: anyagilag pusztulásnak indult. Csak egy pár példát hozok fel: Hagymáslápos, Érdengeleg,