Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907-03-25 / 3. szám
6 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ hogyan fejlődik szorgalmas munkálkodásuk által kezük ügyessége.“ Az iskolában elsajátított kézügyesség a gyermekeket sohsem képezte ki valamely meghatározott mesterségre, hanem mindig csak mintegy alapját vetette meg a különféle mesterségeknek. Pestalozzi tanítványa, a hírneves Frőbel, szintén fősúlyt fektetett a kézimunka tanítására. Ö ugyanis azon alapigazságból indult ki, hogy a legtöbb gyermek majd keze munkája után él meg, tehát vétek volna azon eszköz kiművelését elhanyagolnunk, amely a legtöbb embernek megélhetési módját biztosítja. A gyermek lelkében nyugvó cselekvési vágy helyes mederbe való tereltetésének eszméje folytán keletkezett azután: a gyermekkert, az óvoda. A gyermekkertben végzett munkák alapját képezik a kézimunkának. A gyermekkert hamar elterjedt, mert ezen intézmény nagy hasznát mindenki belátta. Hanem a fiu-kézimunka, a kézügyességi gyakorlatok, a népiskolai tantervbe csakis a mai korban vétettek fel. Mert mióta a materializmus mind nagyobb s nagyobb tért hódit immár belátja az emberiség, hogy az életnek követelményeit csakis az ismeri, akiben úgy a szellemi mint a testi erők egy- arányban művelődtek ki, ha kell, nem rettennek vissza bárminemű munkától sem, legyen az bár favágás is. Mert, aki érti munkáját, mester lehet ebben is. Amint a reformatio után nagy súlyt fektettek a hittan tanítására, mert mindenki a hit kérdéseivel foglalkozott, úgy manapság, de különösen 1870-től a nagy tőzsdekrach óta, népünk vezérférfiai a népgazdasági kérdéseinek megoldásán fáradoznak. E kérdés csakis a munkakedv fokozása s az abból fejlődő munkaképesség által nyerhet kedvező megfejtést. Mert a világpiac konkurenciájának csak akkor fog nemzetünk sikerrel ellent- állhatni, ha fejlődő fiait a munka iránti szeretetben neveli, miáltal még a vészthozó szociális eszmék is mihamar önmagukban esnek majd össze. Hiszen a munka szeretete nemesitő befolyással bir nemcsak az iparra s családi életre, hanem még nagyban előmozdítja a nép jólétét is. Persze a kézügyesség fejlesztése, a munkakedv fokozása sem oldhatja meg teljesen a szociális kérdést, de hogy a szoci- álizmus szülte túlkapásoktól megóvja népünket, az biztos. A munka áldását megismertetni a néppel, ez tehát a népiskola föladata. Ez az alapgondolat késztette vezető tanférfiain- kat a kézügyesitö gyakorlatoknak, a fiú kézimunkának, az Uj Tantervbe való felvételére. S e bölcs intézkedés haszna mihamar meg is fog látszani, mert a fiu-kézimunka tanítása a népiskolában az ipari élet fejlődésére nagy befolyást gyukorol. Hiszen, amely fiúnak gyakorlata van a kézimunkában, ha majd mesterré lép, határozottan s
