Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907-12-25 / 10. szám
4 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ némi kavarodást idézett elő a társadalomban, mit a paedagogu- sok közömbösen nem néztek. Ez a mérsékelt hullámokat verő „kérdés“ belecsapott a népnevelési feladatok legérzékenyebb körébe, honnan az erkölcsi nevelés nyer alapozást. A feministák már az iskolák ajtóin is bekopogtattak. Mielőtt a bekopogtatásra választ adnánk, ismerkedjünk meg pár vonásban a vendég eredetével, mibenlétével és jövőjével... Eredete ? . . . Mit is mond erre a paedagógus ? . . . Jobb lesz ezt nem is kutatni ... Az egyenlőség, testvériség és szabadság fölemelő érzelmei — úgy hisszük — csak addig államalkotók, mig a feministák perzselő szele nem érinti. S mivel nemzetünk államai :otó és fentartó bölcsességét ezeréves dicső múlt fényesen bizonyítja, a feminizmus elnevezés alá foglalt erotomania az egyenlőség, testvériség és szabadság nagyszerű légkörében társadalom szerveit bomlasztó bacillusokat életre nem hozhat. Ez csak olyan helyen terjeszkedhetik, hol mindenre készen álló talajt lel. Eredete tehát nem lehet valami előkelő. De beszéljen bármiként is a szürke paedagógus, a természet törvénye nem ismer paedagogiát. A nőknek a férfiakkal való egyenjogúsítása a férfiakat emeli föl. Ma női jogokat ismerünk, melyek a férfiakat nem illetik. Ha a nők a férfiakkal egyenlő jogokat fognak „élvezni“, akkor ma még létező jogokat vesztenek el olyan jogokért, melyeknek női gyöngébb természetük miatt megfelelni soha sem lesznek képesek. A nőkre nézve a feministák követelő fellépése kész kárhozat. Igaz, hogy a lovagkor elmúlt. Ma már tisztult nézetek a nőknek a természetükhöz illő kenyérkereseti forrásokat mindenütt megnyitják s a megélhetés miatt kifejtett küzdelemből a nők is kiveszik részüket'. Jól teszik. Ez azonban csak akkor rontja meg a mai felfogás szerint egyedül akceptált családi élet bensőbb kapcsait, ha azok csak külsők, csak látszólagosak. Ilyen esetben pedig megrontja akkor is, ha a nő nem kenyérkereső. Az erényes nő akkor sem lép le a helyes útról, ha darabokra is vágják ; megesik, hogy más pedig még akkor is le lép, ha előre tudja, hogy érte felaprózzák, Ezt bizonyítják a bűnesetek ; törvényszéki akták és az élet színpadának jelenetei. A feminizmus kérdését ily alapon nem is fejtegethetjük. Volt az akkor is, mikor a feminizmus kérdését hírből sem ismerték. Ha az volna a céljuk, hogy „ami szabad a férfinek, az szabad legyen a nőnek is“ társadalmilag szentesittessék, akkor kierőszakolnák maguknak azt, ami a férfiaknak sem szabad, mert a kifogásolt szabadságot nők sokszor adják. Ilyet a társadalom nem fogadhat el soha. Sőt a kenyérkereseti ágak megszállása sem válik valami nagy előnyére a nőknek. Leszállítják a férfiak munkájának értékelését, sőt a férfiaktól elveszik annak lehetőségét, hogy megfelelő jövedelemmel rendelkezhessenek a nősülésre. Kevesbiil a nősülök száma és ritkul a szerelem magasztos érzelmén épülő családi élet.
