Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907-11-25 / 9. szám
tanügyi értesítő 5 je léfeNyujts ha vekiizd dő kart, el- sé- gél. len- ^égBal sors-----kit a —h o— víg dot.-----,. woz , ° tenre-----------tép, -------ra— —esz----------------gén M egbtinte hödniar nép mul-tat s jő- dőt. venPrimitiv dolognak látszik ezen hangjegyzés, de hogy sikerre vezet, arról jót állok. A tanító vezesse végig a mutató pálcát a szótagokon, azzal is jelezve a hang esését, avagy emelkedését s ugyanakkor énekelje el egyszer-kétszer a betanítandó dallamot. Egy félóra elegendő arra, hogy a növendékek teljes biztossággal s ami fő — tudatosan énekeljék a felirt dallamot. Ezután következik a második fokozat, amikor a szótagokat hangjegyekkel helyettesítjük. Harmadik fokozat volna a pontos időméret szerinti beosztás és hangszinezés. Ily módon világos s érthető leend a gyermekek előtt a hangjegyek elhelyezésének gyakorlati jelentősége. A dalok összeválogatásánál arra is ügyelni kell, hogy az év folyamán sor kerüljön a négy ütemes, két és három ütemes énekekre, mert ezeken szemléltethetők az egyszerűbb taktus beosztások. — Ha egyik-másik dal túl magasan van hangjegyezve, ajánlatos fél, sőt egész hanggal is lejebbiteni azt, hogy a növendékek hangszalagainak megerőltetését elkerüljük. Ekként tanitotluk be a szatmári állami iskoláknál az Erődi féle énekeskönyvből a Hymnust, Talpra magyart, Üdvözlő dalt
