Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907-10-25 / 8. szám
tanügyi értesítő 5 lyokban követni fogunk, s minden tanítói csoportban vannak zeneértők, akik a dallamok megválasztásánál hasznos szolgálatot tehetnek. Kívánatosnak tartom, hogy a dallamok megválasztásában hihetőleg valamelyik daloskönyv nyomán haladjunk, hogy ugyan azon könyvet, amelyből a válogatás történik, a növendék kezébe adhassuk, mert a tanításnál úgy a tanítóra, mint a növendékre nézve nagy könnyebbség az, ha a növendék kezében dalos- könyvr van. És még egyet javaslatba hozok, azt nevezetesen, hogy a tanterv utasításának megfelelően minden osztálytanító, mindjárt az év elején vizsgálja meg 'tanítványainak hallási képességét, zenei érzékét s az énekből a talált eredménynek megfelelően osztályozza azokat. Úgy képzelem, hogy e tekintetben idevonat- kozólag eddig nem sokat tettünk. Paedagogia. Századunk szignaturáját a tudományok minden ágában a gyakorlatiasság adja meg. így a korszellem kifolyásaként tekinthető, hogy a neveléstudományban is a csupán észokokból merített általánosítások helyett, a lélektani és élettani megfigyelés, adat gyűjtés, kísérletezés, egyszóval a pozitív irányzat lépett előtérbe. A lélekbuvárlás ezen újabb s bensőségesebb alakban való iskolai alkalmazását a hazai s külföldi tanügyi sajtó egyaránt sürgeti. Kétségtelen, hogy a lélektani alapon álló tanítónak elsősorban a szellemi élet megnyilvánulásaira kell irányoznia figyelmét, amelynek folyton működő kohója nem más, mint idegrendszerünk központja: az agy. E lényeges szerepénél fogva igen sok orvostudor és anatómus tette az emberi agyvelő élettani rendeltetését tanulmánya tárgyává. Neves biológusok a legpontosabb kutatások alapján beigazolták, hogy a gondolkodásbeli cselekmények az agyvelő szürke állományában folynak le ; inig az érzelmek, indulatok kiindulási helyéül az agy középső és hátsórészét lefoglaló fehér idegállomány tekintendő. Topinard írja, hogy a megfigyelések mai állása szerint biztosra vehető, hogy szellemi képességeink 1-ször a szürke állomány vastagság- és finomságbeli szerkezetétől és 2-szor főképen az agy felületén levő redők és tekervények számbeli növekedésétől vannak függővé téve. Most a mi szempontunkból az a kérdés, hogy módunkban áll-e az agy előnyös fejlődésére befolyást gyakorolni? Első tekintetre azt hinnők, hogy a gondolkodás jól körülzárt élő orgánumához .lehetetlen hozzáférni oly mértékben, hogy azon lényeges változtatásokat eszközöljünk. — Azonban
