Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-04-25 / 4. szám
8 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ „Tanítók törvénye." A Magyaroszági Tanítók Országos Bizottsága az V. és VI. Egyetemes tanítógyiilés megbízásából „törvénytervezetet“ szerkesztett, mely messze elvezető perspektívát tár elénk. Ezen közleményünkben a kilenc részből álló tervezettel és indoklásával pontról-pontra nem foglalkozunk; de egyes kitételek annyira lekötötték figyelmünket, hogy azok tárgyalását elmulasztanunk nem lehet. Ilyen elsősorban „A népiskola“ címe alatt az, hogy „népiskola csak az elemi iskola“, mely két tagozatból áll: ,,a) hat osztályos mindennapi és b) három osztályos ismétlő-iskolából.“ Tehát sem a felső népiskola, sem pedig a polgári iskola e tervezet szerint nem volna népiskola, hanem középiskola; úgy szintén sem a felső népiskola, sem pedig a polgári iskola tantestületének tagjai nem maradhatnának tanítóknak, hanem hivatalosan is elnyernék a tanári címet, amit meg is érdemelnek; hiszen még ma is a társadalomnak a tanítóról való fogalma sokszor a sápadt arc, foltos nadrág és zsineggel drótozott kajla bakkancs összképében nyer alakot. Ilyen címet jólétü úri embereknek elviselni önmegtagadás volna. De kívánatos ezen elkülönítés főként azért, hogy ne zárják el a néptanítók elöl a haladás útját a népoktatás mezején, hol ekképpen a tanítás, az igazgatás és felügyelet néptanítói feladatnak maradna, minek hiányában az egységes magyar nemzeti népnevelés nagy hangú jelszavak hangoztatásában merül ki. A népiskola címe alatt nagy figyelemmel kerestük az iparos-, kereskedelmi tanonc- és az önálló gazdasági ismétlő-iskolákat és találjuk a 12. pontot, mely szerint: „Az ismétlő-iskolában a mindennapi iskola tantárgyait ismétlik, mélyítik. Gazdálkodással foglalkozó községekben a gazdálkodás helyben szokásos ágaira és a háztartásra tekintettel kell a tanításanyagot feldolgozni; ipari és kereskedelmi irányú ismétlő-iskolában a tanítás az ipar- és kereskedelem érdekeit szolgálja.“ A 16. pont szerint „az ismétlőiskolában a mindennapi iskola tanítói tanítanak s ezért, amennyiben a köteles heti óraszámon (24) felül foglalatoskodnak, minden egyes heti óráért évi 50 korona átalányt kapnak.“ A tervezetnek gyengéje az, mint látjuk, hogy nem foglalkozik az iparos-, kereskedelmi tanonc és önálló szaktanítós gazdasági ismétlő-iskolákkal világos szavakban, melyekkel ezeknek a népiskola keretéből való kivételét vagy odahelyezését kereken kijelentené, mert nem hisszük, hogy az ismétlő-iskolát, a kereskedelmi, ipari és gazdasági külön szaktanítás ismétlő-iskolával azonosítaná. Ezen a hiányon segíteni kell. Az iskolábajárás kötelezettségének megállapításánál a tervezetnek kiemelkedő kívánalma az, hogy magántanúlót csak magyar honos okleveles elemi iskolai tanító taníthat s ha a szülő vagy gyám nem ilyent alkalmaz, gyermekét (neveltjét) a községi elől-