Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-10-25 / 8. szám
6 tanügyi értesítő a testi szervekkel lévén összeköttetésben, a szellemi munkássághoz a testi fejlettségnek bizonyos foka szükséges. Erős szellemi munka alatt a gyenge, beteges test idő előtt összeroskad, mindennapi testi foglalkozás alatt is kimerül; viszont ez meggátolja, megakadályozza a lelket további foglalkozásában, mert a vézna, elpusztuló test kitartást igénylő szellemi munkára képtelen. Ha már test és lélek Így egymásra vannak utalva: ^bbó! önként következik, hogy a nevelésnek egyiket a másik rovására elhanyagolnia nem szabad, hanem az együttes fokozatos fejlődést kell elősegítenie. Ha csak egy futó pillantást vetünk is nevelési rendszerünkre, be kell ismernünk, hogy az nem követte a természetes fejlődés útját. A gyermekek az iskolázás évei előtt kellő testi nevelésben nem részesültek, testileg olyan erősen fejlett gyermek kevés van, aki az iskolázás megkezdésekor reá rótt szellemi munkát egészségének kockáztatása nélkül képes elvégezni. Innen van az, hogy a 6 éves életkort az iskolázás megkezdésére sokan korainak tartják. Az iskola a gyermekek szellemi nevelésével foglalkozott, a testi nevelést a szülőkre bízta, ezek pedig az hiszik, hogy művelni csak a szellemet kell, a test önmagától is fejlődik. Épen azért ritkán akad olyan gyermek a kinek szellemi fejlődése alati testi nevelésével is céltudatosan foglalkoztak; a miért is a testt nevelés eredményei nem megnyugtatók, az ifjúság fejlődése általában nem olyan, a melyet kedvező viszonyok között várhatnánk. Köztudomású dolog, hogy ebben a tekintetben az iskolát is érinti s bizony nem minden alap nélkül, ama naponként hangoztatott vád, hogy abban az ifjúság testileg satnyul. Az 1868. népiskolai törvény tantárgyul a tornatanitást is felvette ugyan, azonban az is azon intézkedések egyike volt, a melyek foganatosítást általában ináig sem nyertak, miután azokat megfelelően a vezetők sem értékelték. Az iskolai torna tanításnak feladata, hogy a testi erőt, ügyességet fejlessze a testi szépség és egészség ápolásának figyelembe vétele mellett; szellemi élénkségre, rendre, kitartásra szoktasson; a megélhetésért folyton fokozódó nehéz küzdelemben versenyképesen résztvevő, munkabíró embert neveljen ; előkészítse fiainkat arra, hogy belőlök edzett harcosok legyenek képezhetők. Ez utóbbi igen nagy súllyal nehezedik a tornatanitás céljának mérlegébe, mert azt látjuk, hogy a korunkban annyira óhajtott és hirdetett békéjét a nemzeteknek a fegyveres erő tartja fenn s ki tudja nem-é és mikor újulnak meg nemzetünknek a létért ezer éven át, bizony majdnem állandóan folytatott nemcsak szellemi, de harctéri küzdelmei is? Az uj „Tanterv és utasítás“ bőven foglalkozik a tornatani- tással, benne a cél szabatosan ki van jelölve, anyaga osztályonként beosztva s feldolgozásának módja részletesen körvonalazva.
