Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906-10-25 / 8. szám

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ

7

A testgyakorlat tanításának anyagát a következő négy csoportban tárgyalja:

1. ) mozgásos játékok;

2. ) rendgyakorlatok;

3. ) szabadgyakorlatok;

4. ) szergyakorlatok.

A játékok tanítását kötelezővé teszi mind a hat osztályban. Az első és második osztályban a játékra helyezi a fősulyt. A rend és szabadgyakorlatokból azoknak elemeit csak annyiban kívánja, amennyiben a játékokkal kapcsolatos rend fentartására és a tömeges vezetésre előkészítő gyakorlatul szolgálnak. Ezeknek rendszeres tanítása a III.—VI. osztályokra esik.

A szergyakorlatok tanítása egészen a III.—VI. osztályokban van beosztva, miután az I. II. osztály növendékei abban a korban ezek végzésére nem elég erősek.

A tanterv a testgyakorlatok tanítására nézve nemcsak az anyagot jelöli meg, hanem a kivitelre is megfelelő és követésre méltó utasításokat ad; ezek kapcsán mintegy rámutat a felszerelési eszközökre is.

Az eddig hallott és olvasott tantervre vonatkozó kedvező bírálatokkal szemben, nehogy az látszassák, miszerint a megszokott utón haladva nyilvánítom véleményemet, tartozom annak előzetes kijelentésével, hogy én az uj Tantervnek az egyes tantárgyakra vonatkozó kívánalmait a maguk egészében kivihetetlenek- nek és megvalósithatatlanoknak tartom; azonban nézetem szerint a legsikerültebb részei között foglal helyet az, a mely testgyakorlat tanítására vonatkozik.

Nagyon természetes, hogy az anyag kellő feldolgozása juttat a célhoz s hogy az valóban elérhető legyen, az anyag feldolgoz- hatására meg kell adni a lehetőséget az alkalmas tornahelyiségeknek megfelelő berendezése és felszerelése által.

Mint már elébb jeleztem, a Tanterv és utasítás nagy [súlyt helyez a játéktanitásra mind a hat osztályon át és igen helyesen, — mert hiszen tudjuk, hogy a gyermek — ha csak alkalma van reá, — fut, szalad, ugrik, játszik, tehát folyton mozog.

A gyermeknek ezen mozgási vágyát használjuk fel a játék által s vele a féktelen mozdulatokat bizonyos szabályok alá vetjük. A játék a gyermekeket egymás iránti türelemre szoktatja, a társas együttlétet, együtt érzést, a közös munka végzését és megbecsülését előmozdítja; kitartásra nevel s ebben jellemszilárdságra is.

Fegyelmi szempontból is nagyértékü. A játékban a gyermeknek alá kell vetni magát a vezető parancsának, intézkedéseinek, tehát rendre, engedelmeségre szoktat. Igen alkalmas nevelési eszköz a tanítóra nézve azért is, mert alkalmat ad a növendékek kiismerésére.

A játékot a gyermek korához, neméhez és felfogásához kell