Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-01-25 / 1. szám
tanügyi értesítő 9 oltotta belénk annak a földnek a szerétét, melyet az édes haza nevén nevezünk: de mennyivel tisztultabb, áldozatra készebb és kiirthatatlanabb lehet ez érzelem azokban, kik ismerik hazájuk földrajzi viszonyait s az azokhoz fűződő történelmi emlékeket, ismerik annak lakosait, azoknak nyelvét, szokásait, életmódját, vallását, nemzeti hagyományait stb. Ilyen eszményi cél tehát a földrajzi tanításnál a hazaszeretet érzelmének ébresztése és fejlesztése. Hazánkban, hol csaknem minden göröngyhöz történelmi emlékek fűződnek, hol csaknem minden fa és fűszál, őseinknek a hazáért hullatott vérével áztatott földből nő ki, mily sok alkalom kínálkozik a földrajzi tanítás kapcsán e nemes érzelem fölébresztésére ! De a földrajzi ismeretek Istenhez is közelebb visznek bennünket. Az egyes földrajzi jelenségek, a magas hegyek, völgyek, folyók, tengerek, síkságok s a természet ezer meg ezerféle adományainak szemlélete, azok eredete s céljai felőli elmélkedésre készt s önkénytelenül fölemelkedik lelkünk a mindenség Urához és szivünk imádattal telik meg az iránt, ki a mi számunkra teremtette a nagy mindenséget s annak megszámlálhatatlan kincsét- íme 1 mily szép alkalmat nyújt a földrajz tanítása a vallásos érzelmek ébresztésére és erősítésére is! Ezek mellett pedig a földrajzi tanításnál lépten-nyomon alkalom nyílik arra is, hogy az egyes földrajzi alapfogalmak, a tananyaggal kapcsolatos természetrajzi és természettan i ismeretek szerzése által növendékeink látóköre szélesbbedjék; a nagy természetről, az abban észlelhető tüneményekről nyert képzeteik tisztultabbakká váljanak s határozottabb alakot öltsenek. Láthatjuk ezekből, hogy a földrajz tanításának mily sokoldalúak a céljai! E célok ugyanazok ma is s ugyanazok lesznek a jövőben is, mint ezelőtt voitak. Ha az uj tanterv által előirt földrajzi tananyagot a régivel összehasonlítjuk, a kettő között lényeges különbséget találunk. E különbség nem annyira az anyag mennyiségére vonatkozólag áll fenn — ámbár némi redukálás e tekintetben is észlelhető — mint inkább a tananyagnak osztályok szerinti megosztásában domborodik ki. A földrajz mint önálló tárgy az uj tanterv szerint is a harmadik osztályban kezdődik. Ezen osztály tananyagát a község, ennek határa, a vidék s végre a vármegye ismertetése képezi, kiegészítve a haza fogalmának ismertetésével azon célból, hogy a növendék már ezen a fokon is tudatára jusson annak, hogy az a vármegye, melyben, ő lakik, szintén egyik alkotó része a mi hazánknak Magyarországnak. A negyedik osztály tananyaga a régitől már lényegesen különbözik. Mig a régi tanterv ez osztályban Magyarország földrajza mellett Európa többi országait s főbb vonásokban a többi földrészek ismertetését is előírta, addig az uj tanterv ez osztály anyagául kizárólag Magyarország ismertetését jelöli meg. A tananyag ilyen beosztásának nagy előnyeit, azt hiszem említeni is fölösleges. Ezzel ezen osztálynál a „keveset, de jól“ elve igen szépen érvényesült s a növendékek a haza földrajzi, etnographiai,
