Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-01-25 / 1. szám
lü TANÜGYI ÉRTESÍTŐ gazdasági stb. viszonyait sokkal maradandóbban s szélesebb alapon ismerhetik meg, mint azt az eddigi beosztás mellett tehették. Az ötödik osztály tananyagának jó részét ismét Magyar- ország földrajza képezi, összekötve a térkép tüzetesebb ismertetésével, különös tekintettel a vasúti főbb vonalakra, a vizi utakra s a történelmi tényeknek, gazdasági állapotoknak a földrajzi tényezőkkel való összefüggésére, vegiil a politikai és kultúrái földrajz anyagának ismertetésére. Ezek mellett Európa többi országai és a földrészek rövid kivonatban, csak a legfontosabbra szorítkozva tárgyalandók. A hatodik osztályban az anyag: Magyarország gazdasági földrajza bővebben mint az ötödik osztályban, Európa országainak s a többi földrészeknek áttekintése, kiegészítve a természet- tani és csillagászati földrajz köréből vett egyszerűbb fogalmak ismeretével. Ha az uj tantervnek a földrajzi tananyag megállapítására s beosztására vonatkozó rendelkezését vizsgáljuk, arra az örvendetes tapasztalatra jutunk, hogy az új tanterv a földrajz tanításánál elérendő főcél gyanánt Magyarország behatóbb ismertetését jelöli meg. Ennek ismertetése képezi gerincét a tanításnak mind a hat osztályon keresztül. A földrajzi ismertetésen kívül kiváló figyelmet fordít az ország gazdasági földrajzára, a földművelésre, iparra, kereskedelemre s ezekkel kapcsolatosan a közlekedési eszközökre s néprajzi viszonyokra, hazánknak a külfölddel szemben fennálló viszonyaira stb. Örvendetes jelenség ez, mert báláz általános műveltség szempontjából kívánatos is, hogy az elemi iskola növendékeinek az egész földre, a fennálló világrendre vonatkozólag némi ismereteket nyújtson, de e mellett első és főszempont az — amiről soha sem szabad megfeledkezni —, hogy van ennek a földnek egy darabja, ahol születtünk s ahol — miként a költő mondja — élnünk s halnunk kell, ez a föld- darab pedig a mi hazánk, melyet nekünk honoolgároknak minden más ország között legjobban kell ismernünk. E célt szolgálja az új tanterv, midőn a haza ismertetésére az elemi oktatás egész vonalán oly kiváló figyelmet fordít. Leginkább fölkelti érdeklődésünket az új tantervben az, amit a tananyag módszeres feldolgozásánál követendő eljárásra nézve előír. Eddig — mint általában a legtöbb tantárgynál — a könyv volt a tanítás föeszköze a földrajztanításnál is. Régebben, sőt sok helyen még ma is a földrajztanítás leginkább a lélekölő emlézte- tésen alapult, a növendékek feje nem annyira ismeretekkel, mint inkább a betűk tömkelegével telt meg s természetes ennélfogva, hogy az Így szerzett ismeretek maradandók nem is lehettek, mert ritkán képesítették a gyermeket arra, hogy a távollevő földrajzi dolgokat és viszonyokat a valósághoz csak némileg is hűen elképzelhessék. Az új tanterv a földrajzi tananyag feldolgozásánál egészen új irányelveket jelöl meg. Abból indulva ki, hogy csak a közvetlen szemlélet az, mi az ismereteknek legbiztosabb alapul szolgálhat, a földrajztanítás minden fokán a szemléltetésnek első
