Tanügyi Értesítő, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905-05-25 / 5. szám

i

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ

a téren kezdeményező iskolák is felhagytak vele. Különben is ez gyakorlati hasznára akkor volna az iskola munkájának, ha a tanácskozások a műveltebb szülők tapasztalatait szűrnék le s tisztítanák meg. A műveletlen szülőknek efféle tanácskozása az iskolának sok esetben egyenesen kárára lenne. Hogy a szülői értekezleteket a faluban az ifjúsági egyesületek körében miképpen lehetne helyettesíteni, arra közel 2 éve a „Néptanítók Lapjában“ a ,Kép egy község életéből“ címmel bemutatott rövid eszmefuttatásomban mondtam el gondolataimat. Népünk mai műveltségi állapotát tekintve akkor, mikor a tanitói-kar országosan az iskolaszékeknek és gondnokságoknak az iskola bel- életóbe való beléavatkozása ellen emelt szót közel 15—20 óve, a műveletlen szülők efféle értekezletét a tanítói függetlenség és tekintély nagy veszedelmének, superlativusban szólva, a tanítói tekintély temetőjének tartom.

A nagy Eötvösnek a népnevelési egyesületek alakításánál kitűzött nemes célját én ma abban a nehány egyesületben látóra megközelítve, amelyek azért vannak, hogy az iskolás gyermekeket ruhával és élelemmel segítsék. Ennek az intentiónak alapján a humanismusnak mai korszakában, felfogásom szerint, a népnevelési egyesületek éppen azért szükségesek első sorban, hogy módot és eszközt nyújtsanak, keressenek s találjanak az iskolákban tanuló gyermekek anyagi segélyezésére s ez által a külső akadályok elessenek, melyek a tanulót az iskolától visszatartják. Ezen egyesületek az iskolaszékek vagy gondnokságok tágjainak s a tanítók agitatiójának eredményeképpen községenként a megyei tanfelügyelők s az egyházi hatóságok megkeresésére és buzdítására alakulnának s szervezetileg megyénként, de országosan is egységesek lennének. Ezen egyesületnek tagja lehetne minden felnőtt férfi és nő, de kiválóan a szülők, az anyák. Az egyesület, hogy az egyletek számát ne csak névleg szaporítsa, hanem valójában igazán meglegyen, köttessék össze az ifjúsági egyesülettel. Mondjuk, hogy legyen kiegészítő része annak. A tagdíj, lehetőleg kis összeget, tegyük fel 50 fillért tenne. Az egyesület időről-időre gyűjtést rendezne, mulatságokat tartana s a segélyezéseket azok jövedelméből és a tagdíjakból fedezné. Ezen egyesületek az ifjúsági egyletekkel együttesen időnként pl. két hetenként felolvasásokat rendeznének, melyeknek tárgyai lehetnek orvosi, egészségi pl.: a csecsemők